A vállalkozás tulajdonosának egyik legfontosabb feladata a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetése. Ez nemcsak a vállalkozás napi tranzakcióinak rögzítését jelenti, hanem az egyes elszámolási időszakok végén a kiigazítások és elhatárolások elvégzését is. Ezekre a kiigazításokra és elhatárolásokra azért van szükség, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogyan kell kiigazításokat és elhatárolásokat végezni, és miért fontosak ezek.
A kiigazításokat a számviteli időszak végén végzik el annak biztosítása érdekében, hogy minden tranzakciót a megfelelő időszakban rögzítsenek. Például, ha egy vállalat decemberben kapott egy számlát a nyújtott szolgáltatásokról, de a számlát csak januárban fizeti ki, akkor korrekciót kell végrehajtani, hogy a kiadást decemberben könyveljék. Az eszközök értékcsökkenése vagy amortizációja, a behajthatatlan követelések költségei és az aktív időbeli elhatárolások miatt is lehet kiigazításokat végezni.
Az elhatárolások viszont olyan kiadások vagy bevételek rögzítésére szolgálnak, amelyek még nem kerültek rögzítésre a számviteli rendszerben. Például, ha egy vállalat szolgáltatást végzett, de még nem számlázott az ügyfélnek, akkor elhatárolást kell képezni a bevételnek a folyó elszámolási időszakban történő elszámolásához. Passzív időbeli elhatárolások készíthetők olyan kiadásokra is, mint a kamatok, adók vagy bérek.
A korrekciók és elhatárolások elvégzéséhez fontos a pontos pénzügyi nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat a felmerülésükkor rögzíteni kell, és nyomon kell követni a fizetendő és a követeléseket. Az is fontos, hogy jól ismerje a számviteli alapelveket és az aktuális elszámolási időszakot. A kiigazításokat és elhatárolásokat az általánosan elfogadott számviteli elvekkel (GAAP) összhangban kell elvégezni annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak és megfelelőek legyenek.
Összefoglalva, a kiigazítások és az időbeli elhatárolások a pénzügyi nyilvántartás kritikus elemei. Ezek biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét és megfeleljenek a GAAP-nak. A pontos kiigazítások és elhatárolások elérése érdekében fontos a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetése és a számviteli alapelvek megfelelő ismerete. Az alábbi tippek betartásával a vállalkozások pontos pénzügyi beszámolót készíthetnek, és megalapozott döntéseket hozhatnak vállalkozásuk jövőjéről.
Az öt korrekciós tétel a következő:
1. Elhatárolt bevételek: Ez egy olyan bejegyzés, amelyet a már megszerzett, de még meg nem kapott bevételek elszámolására tesznek. Például, ha egy vállalat szolgáltatást nyújtott egy ügyfélnek, de még nem számlázott neki, akkor az elhatárolt bevételek könyvelése a bevételnek a tárgyidőszakban történő elszámolására történik.
2. Elhatárolt költségek: Ez egy olyan tétel, amely a felmerült, de még ki nem fizetett költségek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat szolgáltatást kapott egy beszállítótól, de még nem kapott számlát, akkor az elhatárolt ráfordítások könyvelése a ráfordítás tárgyidőszakban történő elszámolására történik.
3. Aktív időbeli elhatárolások: Ez egy olyan tétel, amely az előre kifizetett, de még fel nem használt költségek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat a következő hat hónapra szóló biztosítási fedezetért fizetett, az előre fizetett ráfordítások könyvelése a ráfordítás tárgyidőszakban történő elszámolására történik.
4. Meg nem szerzett bevételek: Ez egy olyan könyvelési tétel, amely az előre kapott, de még meg nem szerzett bevétel elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat egy ügyféltől olyan szolgáltatásért kap fizetést, amelyet a jövőben fog nyújtani, akkor a meg nem szolgált bevételek könyvelése a kötelezettség tárgyidőszakban történő elszámolására történik.
5. Értékcsökkenés: Ez egy olyan tétel, amely egy eszköz értékének időbeli csökkenését mutatja ki. Például, ha egy vállalat olyan berendezést vásárol, amelyet több éven keresztül fog használni, minden időszakban értékcsökkenési leírást kell elszámolni az eszköz értékcsökkenésének kimutatására.
Az eredményszemléletű korrekció négy alapvető típusa a számvitelben és a könyvelésben a következő:
1. Elhatárolt bevételek: Ez a kiigazítás a már megszerzett, de még be nem folyt bevételek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat befejezett egy szolgáltatást egy ügyfél számára, de még nem kapta meg a fizetést, akkor elhatárolt bevételek korrekcióját rögzíti a megszerzett bevétel elismerésére.
2. Elhatárolt költségek: Ez a kiigazítás a felmerült, de még ki nem fizetett költségek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat kapott egy szolgáltatást, de még nem fizetett érte, akkor az elhatárolt ráfordítások módosítását könyvelik el a felmerült ráfordítás elszámolására.
3. Aktív időbeli elhatárolások: Ez a kiigazítás az előre kifizetett, de még nem felmerült költségek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat egy évre előre kifizeti a biztosítási díjat, akkor egy előre fizetett ráfordítás korrekciót számol el, hogy az év folyamán elszámolja a ráfordítást.
4. Meg nem szerzett bevételek: Ez a kiigazítás a már befolyt, de még meg nem szerzett bevételek elszámolására szolgál. Például, ha egy vállalat olyan szolgáltatásért kap fizetést, amelyet a jövőben fog nyújtani, akkor a meg nem szolgált bevételek korrekcióját könyveli el, hogy a bevételt akkor számolja el, amikor az megtörténik.
A korrekciós tételek a számviteli időszak végén készülnek annak biztosítására, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalkozás pénzügyi helyzetét és teljesítményét. A korrekciós tételek készítésekor mindig három kulcsfontosságú dolgot kell figyelembe venni:
1. Időzítés: A korrekciós bejegyzéseket a pénzügyi kimutatások elkészítése előtt kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a könyvelési időszak összes tranzakciójának rögzítése után, de a pénzügyi kimutatások elkészítése előtt kell elvégezni.
2. Pontosság: A korrekciós tételeknek pontosnak kell lenniük, és megbízható információkon kell alapulniuk. Ez azt jelenti, hogy a kiigazítás során alkalmazott becsléseknek vagy feltételezéseknek ésszerűnek és bizonyítékokkal alátámasztottnak kell lenniük.
3. Relevancia: A helyesbítő tételeknek relevánsnak kell lenniük a beszámolási időszak szempontjából. Ez azt jelenti, hogy az adott időszakban felmerült vagy keletkezett, de a beszámolóban még nem szereplő költségekre, bevételekre, eszközökre vagy kötelezettségekre kell vonatkozniuk. A korrekciós tételeknek a vállalkozás által alkalmazott számviteli elvek és standardok szempontjából is relevánsnak kell lenniük.