Tanárként az Ön munkájának egyik legfontosabb feladata a pozitív tanulási környezet megteremtése. Ez azt jelenti, hogy olyan osztálytermi kultúrát kell kialakítanod, amely elősegíti a tanulást és a fejlődést. Ennek egyik leghatékonyabb módja a viselkedésmenedzsment. Ha a diákok biztonságban, támogatásban és tiszteletben érzik magukat, nagyobb valószínűséggel vesznek részt a tanulásban és vállalnak pozitív kockázatokat. Íme öt általános viselkedéskezelési stratégia, amely segíthet a pozitív osztálytermi kultúra kialakításában.
Az egyik legfontosabb dolog, amit tanárként tehet, hogy egyértelmű elvárásokat állít fel a viselkedéssel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy olyan szabályokat és irányelveket kell felállítani, amelyek konkrétak, mérhetőek és elérhetőek. Az is fontos, hogy ezeket az elvárásokat közölje a diákokkal, és következetesen megerősítse őket. Ha a tanulók tudják, hogy mit várnak el tőlük, nagyobb valószínűséggel teljesítik ezeket az elvárásokat.
Egy másik fontos viselkedéskezelési stratégia a pozitív viselkedés megerősítése. Ez azt jelenti, hogy elismerjük és megdicsérjük a tanulókat, amikor jó viselkedést vagy pozitív hozzáállást tanúsítanak. A pozitív megerősítésnek számos formája lehet, például szóbeli dicséret, írásbeli visszajelzés vagy jutalom. A pozitív viselkedés megerősítésével arra ösztönzi a tanulókat, hogy továbbra is pozitív módon viselkedjenek.
Ha negatív viselkedés fordul elő, fontos, hogy proaktívan kezelje azt. Ez azt jelenti, hogy korán kell beavatkozni, mielőtt a viselkedés eszkalálódna vagy zavaróvá válna. Ahelyett, hogy büntetné a tanulókat a negatív viselkedésért, próbálja megérteni a viselkedés mögöttes okait, és dolgozzon együtt a tanulóval, hogy megoldja ezeket a problémákat. Ez magában foglalhatja támogatás nyújtását, az elvárások módosítását vagy helyreállító gyakorlatok alkalmazását.
A következetesség kulcsfontosságú a viselkedéskezelésben. Ha a tanulók tudják, hogy a negatív viselkedés mindig következetes következményekkel jár, nagyobb valószínűséggel változtatnak a viselkedésükön. Ez nem jelenti azt, hogy a következményeknek büntető jellegűnek vagy keménynek kell lenniük, de következetesnek és kiszámíthatónak kell lenniük. A következmények közé tartozhatnak olyan dolgok, mint a kiváltságok elvesztése vagy a többletmunka, de mindig a viselkedéshez kell kötődniük, és egyértelműen közölni kell a diákkal.
Végezetül, a tanulókkal való pozitív kapcsolatok kiépítése kulcsfontosságú viselkedéskezelési stratégia. Ha a tanulók úgy érzik, hogy tanárként kötődnek Önhöz, nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy befektetnek a tanulásukba, és pozitívan viselkednek az osztályteremben. A pozitív kapcsolatok kiépítése magában foglalhat olyan dolgokat, mint hogy érdeklődik a diákok iskolán kívüli élete iránt, érzelmi támogatást nyújt, vagy egyszerűen csak megközelíthető és elérhető a diákok számára.
Összességében a hatékony viselkedéskezelés alapvető fontosságú a pozitív tanulási környezet megteremtéséhez. Egyértelmű elvárások felállításával, a pozitív viselkedés megerősítésével, a negatív viselkedés proaktív kezelésével, következetes következmények alkalmazásával és pozitív kapcsolatok kiépítésével olyan osztálytermi kultúrát hozhat létre, amely támogatja a diákok tanulását és fejlődését.
A viselkedésmenedzsment az alkalmazottak viselkedésének irányítása, irányítása és szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy azok betartsák a szervezet szabályait, előírásait, irányelveit és eljárásait. A viselkedésmenedzsment 5 fő célja a következő:
1. A pozitív viselkedés elősegítése: A viselkedésmenedzsment első célja a pozitív viselkedés elősegítése a munkavállalók körében. Ez magában foglalja a hatékony kommunikációra, az együttműködésre és a szervezet magatartási kódexének betartására való ösztönzésüket.
2. A negatív viselkedés megelőzése: A második cél a negatív viselkedés megelőzése a munkavállalók körében. Ez magában foglalja annak megakadályozását, hogy bomlasztó, agresszív vagy tiszteletlen magatartást tanúsítsanak kollégáikkal, ügyfeleikkel vagy a szervezettel szemben.
3. A munkatársak teljesítményének fokozása: A viselkedésmenedzsment harmadik célja a munkatársak teljesítményének fokozása. Ez magában foglalja a munkavállalók számára a szükséges képzések, erőforrások és támogatás biztosítását, hogy javítsák képességeiket, tudásukat és termelékenységüket.
4. A munkavállalói fluktuáció csökkentése: A viselkedésmenedzsment negyedik célja a munkavállalói fluktuáció csökkentése. Ez magában foglalja a pozitív munkakörnyezet megteremtését, amely elősegíti a munkavállalók elkötelezettségét, a munkával való elégedettséget és a szervezet iránti lojalitást.
5. Az irányelveknek és eljárásoknak való megfelelés biztosítása: A viselkedésmenedzsment ötödik és egyben utolsó célja a szervezet irányelveinek és eljárásainak való megfelelés biztosítása. Ez magában foglalja a munkavállalók viselkedésének nyomon követését és szükség esetén a megfelelő korrekciós intézkedések megtételét. A viselkedésmenedzsment ezen öt céljának megvalósításával a szervezetek olyan pozitív munkakörnyezetet teremthetnek, amely elősegíti a munkavállalók elkötelezettségét, javítja a termelékenységet és csökkenti a fluktuációt.
A viselkedés 5 alapelve olyan fogalmak összessége, amelyeket általánosan használnak az alkalmazottak irányításában és a munkahelyi viselkedésük befolyásolásában. Ezek az elvek a következők:
1. Pozitív megerősítés: Ez az elv magában foglalja a munkavállalók jutalmazását a jó viselkedésért, például a teljesítménycélok teljesítéséért vagy túlteljesítéséért, a feladatok időben történő elvégzéséért vagy a kezdeményezőkészség megmutatásáért. A pozitív megerősítés számos formát ölthet, beleértve a bónuszokat, előléptetéseket, elismerést vagy dicséretet.
2. Negatív megerősítés: A negatív megerősítés magában foglalja a negatív következmények megszüntetését vagy elkerülését a kívánt viselkedést tanúsító alkalmazottak számára. Például, ha egy alkalmazott következetesen teljesíti az értékesítési célokat, elkerülheti, hogy hétvégén vagy hosszú órákban kelljen dolgoznia.
3. Büntetés: Ez az elv magában foglalja a nemkívánatos viselkedés, például a vállalati irányelvek megszegése vagy a gyenge teljesítmény felmutatása esetén a negatív következmények előírását. A büntetések a szóbeli figyelmeztetéstől a fegyelmi intézkedésig vagy akár a felmondásig terjedhetnek.
4. Kihalás: A kihalás magában foglalja a nemkívánatos viselkedés pozitív megerősítésének megszüntetését vagy visszatartását. Például, ha egy alkalmazott folyamatosan megzavarja a megbeszéléseket, a figyelmen kívül hagyás vagy a válaszadás mellőzése a viselkedés csökkenését eredményezheti.
5. Formálás: A formálás magában foglalja a kívánt viselkedéshez vezető kisebb viselkedések fokozatos megerősítését. Ezt az elvet gyakran alkalmazzák, amikor új feladatokat vagy készségeket vezetnek be az alkalmazottaknak, mivel segít az összetett feladatokat kisebb, könnyebben kezelhető lépésekre lebontani.
Ezen elvek megértésével és alkalmazásával a vezetők olyan pozitív munkakörnyezetet teremthetnek, amely elősegíti a jó viselkedést, miközben az esetlegesen felmerülő negatív viselkedésekkel is foglalkozhatnak.