A részvényekbe, kötvényekbe vagy befektetési alapokba történő befektetés gyakran bonyolult számításokat igényel a lehetséges hozamok meghatározásához. Az egyik ilyen számítás az arányos csökkentés, amely a befektetés értékének a mögöttes eszköz változásai alapján történő kiigazítására szolgál. Ebben az útmutatóban meghatározzuk az arányos csökkentés fogalmát, és elmagyarázzuk, hogyan működik.
Az arányos csökkentés egy olyan módszer, amelyet a befektetés értékének kiigazítására használnak, ha a mögöttes eszközben változás következik be. Ez a kiigazítás arányosan történik, a befektetésnek az eszköz teljes értékéhez viszonyított nagysága szerint. Például, ha Ön egy vállalat 10%-os tulajdonosa, és a vállalat új részvényeket bocsát ki, az Ön tulajdoni hányadát arányosan csökkentik, hogy megmaradjon az azonos százalékos tulajdoni hányad.
Az arányos csökkentés számos befektetési forgatókönyv esetén előfordulhat. Például, ha egy vállalat új részvényeket bocsát ki vagy részvényfelosztást hajt végre, az Ön meglévő részvényeinek értéke ennek megfelelően módosul. Hasonlóképpen, ha egy befektetési alap nettó eszközkiáramlást tapasztal, az Ön részvényeinek értéke csökkenhet, hogy tükrözze az alap méretének csökkenését.
Az arányos csökkentés megértéséhez hasznos egy példát megnézni. Tegyük fel, hogy Ön 100 részvényt birtokol egy olyan vállalatban, amely 1000 új részvényt bocsátott ki. A kibocsátást megelőzően az Ön tulajdoni részesedése 10% volt (100/1000). A kibocsátást követően az Ön tulajdoni részesedése arányosan 9,09%-ra (100/1.100) csökkenne. Ennek az az oka, hogy a forgalomban lévő részvények teljes száma megnőtt, ami felhígítja az Ön meglévő részvényeinek értékét.
Az arányos csökkentés jelentős hatással lehet az Ön befektetési hozamára, különösen részvénykibocsátás vagy befektetési alap kiáramlás esetén. Fontos, hogy megértse, hogyan működnek ezek a kiigazítások, és ennek megfelelően figyelemmel kísérje befektetéseit. Bizonyos esetekben az arányos csökkentések előnyösek lehetnek, ha alacsonyabb részvényárfolyamot vagy diverzifikáltabb portfóliót eredményeznek.
Az arányos csökkentés a befektetés egyik kulcsfogalma, amely lehetővé teszi a befektetés értékének kiigazítását a mögöttes eszköz változásai alapján. Ezek a kiigazítások arányos alapon történnek, a befektetésnek az eszköz teljes értékéhez viszonyított nagysága szerint. Az arányos csökkentések megértésével és a befektetések megfelelő figyelemmel kísérésével megalapozott döntéseket hozhat portfóliójával kapcsolatban, és potenciálisan maximalizálhatja hozamát.
A pro rata egy latin kifejezés, amely azt jelenti, hogy „arányosan”. A számvitelben a pro rata a bevételek és kiadások arányos felosztására utal. Ez különösen akkor fontos, ha részidőszakokról van szó, például amikor egy vállalkozást eladnak vagy egy másik vállalkozást vásárolnak egy elszámolási időszak közepén.
Például, ha egy vállalkozást június 30-án adnak el, akkor az év első felének bevételeit és kiadásait az eredeti tulajdonosra, az év második felének bevételeit és kiadásait pedig az új tulajdonosra osztják fel. Ezt nevezik időarányos felosztásnak.
Egy másik példa az, amikor egy vállalkozásnak van egy megosztott kiadása, például bérleti díj vagy közüzemi szolgáltatások, és több részleg vagy termék részesül ebből a kiadásból. Ebben az esetben a költséget az egyes részlegek vagy termékek által kapott haszon százalékos aránya alapján arányosan osztják fel.
Az arányos elszámolás biztosítja a bevételek és kiadások pontos és igazságos felosztását, ami fontos a pénzügyi beszámolás és a döntéshozatal szempontjából.
A pro rata egy kifejezés, amelyet valaminek az arányos felosztására használnak. Egy példa az arányos elszámolásra az lenne, ha egy vállalat a nyereségének 10%-át ajánlja fel, hogy osszák meg az alkalmazottak között, és az a munkavállaló, aki az év 6 hónapjában dolgozott a vállalatnál, a 10%-os részesedés felét, vagyis a nyereség 5%-át kapná meg. Ez azért van így, mert a munkavállaló csak az év felében dolgozott, és így a részesedés felére jogosult. Az arányosítás másik példája lehet a részmunkaidős alkalmazottak szabadságnapjainak kiosztása. Ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók évente 20 szabadságnapot kapnak, akkor a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, aki a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének felét dolgozik, évente 10 szabadságnapot kapna, vagyis a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló szabadságnapjainak időarányos részét. Az arányosítás az erőforrások vagy juttatások igazságos és méltányos elosztása az idő, a munka vagy más tényezők alapján.
A pro rata kifejezés az erőforrások vagy kiadások arányos alapon történő elosztásának módszerét írja le. Az üzleti életben általában annak meghatározására használják, hogy egy adott költségből vagy erőforrásból mennyi jut az egyes érintett feleknek.
Például, ha két üzleti partner megegyezik abban, hogy megosztják egy marketingkampány költségeit, de az egyik partner több pénzzel járult hozzá a teljes költségvetéshez, akkor az arányos arányszámot használják annak meghatározására, hogy az egyes partnerek hány százalékos arányban viseljék a kiadásokat. Ez biztosítaná, hogy mindkét partner a teljes költségvetéshez való hozzájárulása alapján méltányos részt fizessen a költségekből.
Az arányos számítás jellemzően úgy történik, hogy egy adott költség vagy forrás teljes összegét elosztják az érintett felek teljes számával. Például, ha három partner osztozik egy 3000 dolláros kiadás költségén, akkor az arányos számítás 3000 dollár osztva hárommal, ami 1000 dollárt jelent partnerenként.
Az arányosítás az üzleti élet más területein is alkalmazható, például a részvényesek között a tulajdoni hányaduk alapján osztalékot osztanak ki, vagy részvényopciókat osztanak ki az alkalmazottaknak a vállalathoz való hozzájárulásuk alapján.
Összességében a pro rata egy igazságos és méltányos módja az erőforrások és kiadások elosztásának az üzleti életben, biztosítva, hogy minden érintett fél a teljes költségvetéshez vagy a tulajdonosi struktúrához való hozzájárulása alapján fizesse meg méltányos részét.