Amikor egy vállalkozás indításáról van szó, a vállalkozó egyik legfontosabb döntése a vállalat jogi struktúrájának megválasztása. Ez a döntés számos tényezőt befolyásol, többek között az adózást, a felelősséget és az irányítást. Az egyik legjelentősebb különbség a társaság és az egyéni vállalkozás között az, hogy az egyes struktúrák hogyan befolyásolják a nettó jövedelmet.
Az egyéni vállalkozásban a tulajdonos a vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy minden nyereséget és veszteséget a tulajdonos személyes adóbevallásában kell jelenteni. Más szóval a vállalkozás nettó jövedelme megegyezik a tulajdonos személyes jövedelmével. Bár ez a struktúra viszonylag egyszerű és könnyen kezelhető, azt is jelenti, hogy a tulajdonos személyesen felel minden felmerülő adósságért vagy jogi kérdésért. Továbbá, mivel a tulajdonos személyes jövedelme és az üzleti jövedelem megegyezik, a tulajdonosra magasabb adókulcs vonatkozhat.
Másrészről viszont a társaság a tulajdonosoktól elkülönült jogi személy. Ez azt jelenti, hogy a társaság felelős a saját adósságaiért, és a tulajdonosok nem tartoznak személyes felelősséggel. Továbbá, mivel a társaság különálló jogalanyként adózik, nettó jövedelme nem jelenik meg a tulajdonosok személyes adóbevallásában. Ehelyett a társaság fizeti a saját adóját, és a tulajdonosok csak a társaságtól kapott jövedelem (például fizetés, osztalék vagy tőkenyereség) után adóznak.
Bár a részvénytársaság nagyobb védelmet nyújthat a felelősséggel szemben és potenciálisan alacsonyabb adókulcsokat, összetettebb irányítást is igényel, beleértve a hivatalos üléseket, a nyilvántartást és a jelentéstételt. Ezenkívül a társaságok kettős adóztatás alá eshetnek, ami azt jelenti, hogy a nyereséget egyszer a társaság szintjén, majd osztalékként történő kifizetéskor a magánszemélyek szintjén is megadóztatják.
Összességében a társaság és az egyéni vállalkozás közötti választás számos tényezőtől függ, beleértve a vállalkozás méretét és összetettségét, a szükséges felelősségvédelem szintjét és a tulajdonos személyes pénzügyi céljait. A választott jogi formától függetlenül fontos, hogy a vállalkozók gondosan mérlegeljék a nettó jövedelemre gyakorolt hatást, és e fontos döntés meghozatalakor kérjék ki egy képzett szakember tanácsát.
Az egyéni vállalkozásban a nettó jövedelem azt a nyereséget jelenti, amelyet a vállalkozás tulajdonosa az összes költség és adó levonása után a vállalkozás által termelt bevételből szerez. Más szóval, ez az a pénzösszeg, amely az összes üzleti kiadás kifizetése után megmarad. A nettó jövedelem a vállalat jövedelmezőségének legfontosabb mérőszáma, mivel ez határozza meg, hogy a tulajdonos mennyi pénzt vihet haza személyes jövedelemként, illetve mennyi pénzt fordíthat vissza a vállalkozásba. Egyéni vállalkozás esetén a tulajdonos személyesen felel a vállalkozás összes adósságáért és kötelezettségéért, ezért a nettó jövedelem adózási szempontból a tulajdonos személyes jövedelmének minősül. A magas nettó jövedelem azt jelzi, hogy a vállalkozás egészséges nyereséget termel, míg az alacsony nettó jövedelem azt jelezheti, hogy a vállalkozás nehézségekkel küzd, és szükség lehet a működés vagy a stratégia megváltoztatására.
Az egyéni vállalkozás és a társaság jövedelmének adózása jelentősen eltér egymástól. Egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás nem különálló jogi személy a tulajdonostól, és minden nyereséget és veszteséget a tulajdonos személyes jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetni. A tulajdonos felelős az önálló vállalkozói adó megfizetéséért a vállalkozás nettó jövedelme után, amely magában foglalja mind a vállalkozás nyereségét, mind a tulajdonos fizetését.
Ezzel szemben a társaság a tulajdonosoktól elkülönült jogi személy, és a társaság maga felelős a nyereség utáni adófizetésért. A társaság saját adóbevallást nyújt be, és a részvényesek csak a társaságtól kapott osztalék után adóznak. Ez azt jelenti, hogy a részvénytársaság megtarthatja nyereségének egy részét, és azt újra befektetheti a vállalkozásba anélkül, hogy a részvényesek azonnal adót fizetnének. Ha azonban a társaság nyereségét osztalékként osztják szét a részvényesek között, akkor ezek az osztalékok a magánszemélyek szintjén rendes jövedelemként adóznak.
Összességében az egyéni vállalkozás és a társaság jövedelmének adóügyi kezelése jelentős hatással lehet a vállalkozás tulajdonosa(i) által fizetett adók összegére és a vállalkozás azon képességére, hogy a nyereséget a növekedésbe és fejlesztésbe fektesse vissza.
A válasz erre a kérdésre a vállalkozás tulajdonosának sajátos igényeitől és körülményeitől függ.
Az egyéni vállalkozás olyan üzleti struktúra, amelyben a tulajdonos az egyedüli üzemeltető, és személyesen felelős a vállalkozás minden aspektusáért. Ezt a fajta struktúrát könnyű létrehozni, és alacsonyabbak az adminisztrációs költségei, de a tulajdonos személyesen felel minden esetlegesen felmerülő adósságért és jogi kérdésért.
Másrészről az S társaság egy olyan üzleti struktúra, amely nagyobb felelősségvédelmet nyújt a tulajdonos számára. Az S corp egy olyan társasági forma, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy elkerülje a kettős adóztatást azáltal, hogy a nyereséget és a veszteséget közvetlenül a részvényesekre hárítja. Ez a struktúra több formalitást és magasabb adminisztrációs költségeket igényel, de nagyobb pénzügyi védelmet nyújthat a tulajdonos számára.
Általában az S corp előnyösebb lehet egy olyan vállalkozás számára, amelynek több tulajdonosa van vagy nagyobb a felelősségi kockázata, míg az egyéni vállalkozás megfelelőbb lehet egy alacsony kockázatú, egyetlen tulajdonossal rendelkező kisvállalkozás számára. Fontos, hogy konzultáljon egy üzleti ügyvéddel vagy pénzügyi tanácsadóval, hogy meghatározza az Ön egyedi üzleti igényeinek legmegfelelőbb struktúrát.