Üzlettulajdonosként vagy vezetőként a leltárkezelés megértése kulcsfontosságú a sikerhez. Az egyik legfontosabb mérőszám, amelyet figyelembe kell vennie, az évesített készletforgási ráta, amely azt méri, hogy milyen gyakran történik a készlet eladása és cseréje. Ez a számítás segíthet Önnek megalapozott döntéseket hozni a termékek megrendelésével és készletezésével kapcsolatban, valamint azonosítani a vállalkozásának lehetséges fejlesztési területeit. Ebben a cikkben végigvezetjük Önt az évesített készletforgási arány kiszámításának lépésein.
Az Ön COGS-je az Ön által egy adott időszakban értékesített termékek összköltsége. Ez magában foglalja magának a terméknek a költségét, valamint a kapcsolódó költségeket, például a szállítási és kezelési díjakat. A COGS kiszámításához vonja le a zárókészlet értékét a kezdőkészlet értékéből, és adja hozzá az adott időszakban végrehajtott vásárlások költségét.
Az átlagos készlet az Ön készletének átlagos értéke egy adott időszak alatt. Az átlagos készlet kiszámításához adja össze a kezdő készlet értékét a záró készlet értékével, majd ossza el kettővel.
A készletforgalom az a szám, amikor a készletet egy adott időszakon belül eladják és kicserélik. A leltárforgalom kiszámításához ossza el a COGS-t az átlagos leltárral.
A készletforgalom évesítéséhez szorozza meg a készletforgalmat az egy év alatt eltelt időszakok számával. Például, ha a készletforgalmat egy negyedévre számítja ki, szorozza meg néggyel. Ha egy hónapra számolja, szorozza meg tizenkettővel.
Ha követi ezeket a lépéseket, és kiszámítja éves leltárforgalmát, értékes betekintést nyerhet vállalkozása teljesítményébe, és azonosíthatja a fejlesztendő területeket. A magas forgási arány azt jelezheti, hogy a készletei gyorsan fogynak, de azt is jelentheti, hogy a készletei hiányosak, és elmaradnak a potenciális eladások. Az alacsony fordulatszám arra utalhat, hogy túlkínálat van, és értékes tőkét köt le olyan készletekkel, amelyek nem mozognak elég gyorsan. Ha megtalálja a megfelelő egyensúlyt, és megalapozott döntéseket hoz a készletgazdálkodással kapcsolatban, maximalizálhatja a nyereségpotenciált, és fenntarthatja vállalkozása virágzását.
Az éves forgási ráta egy olyan pénzügyi mutatószám, amely azt méri, hogy egy vállalat készletét hányszor adják el és cserélik ki egy év alatt. Ezt úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét elosztják az éves átlagos készletértékkel. Az eredmény azt jelzi, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan kezeli a készletszintjét, és milyen gyorsan tudja értékesíteni termékeit, hogy bevételt termeljen. A magas éves forgási ráta általában azt jelenti, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a készleteit, míg az alacsony forgási ráta azt jelezheti, hogy a vállalat nem értékesíti elég gyorsan a termékeit, vagy túl sok készletet tart. A vállalatok számára fontos, hogy figyelemmel kísérjék éves forgási rátájukat, és kiigazításokat hajtsanak végre készletgazdálkodásuk javítása és pénzügyi teljesítményük optimalizálása érdekében.
Az éves leltárfordulók száma egy olyan pénzügyi mérőszám, amellyel azt mérik, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan kezeli a készleteit. Azt mutatja meg, hogy egy vállalat hányszor adja el és cseréli le készletét egy adott időszak, általában egy év alatt.
A készletfordulók kiszámításához az eladott áruk költségét (COGS) el kell osztani az adott időszak átlagos készletértékével. Például, ha egy vállalat COGS-e 1 000 000 USD, átlagos készletértéke pedig 100 000 USD, akkor a készletforduló évente 10-szeres (1 000 000 USD / 100 000 USD).
A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan és hatékonyan értékesíti termékeit, ami magasabb nyereséghez és jobb pénzforgalomhoz vezethet. Másfelől az alacsony leltárforgási arány arra utalhat, hogy a vállalat túl sok készletet tart, ami magasabb tárolási költségeket, az elavulás vagy romlás kockázatának növekedését és alacsonyabb nyereségességet eredményezhet.
Ezért fontos, hogy a vállalatok figyelemmel kísérjék a készletek forgási arányát, és optimalizálják készletgazdálkodási gyakorlatukat annak biztosítása érdekében, hogy maximalizálják a nyereségességet, minimalizálják a költségeket, és értéket nyújtsanak ügyfeleiknek.
A készletfordulók számítása Excelben több lépést foglal magában. A következő lépéseket követheti a készletfordulók kiszámításához Excelben:
1. lépés: Gyűjtse össze a szükséges adatokat
A készletfordulók kiszámításához a következő adatokra lesz szüksége:
– Kezdő készlet
– Végső készlet
– Eladott áruk költsége (COGS)
2. lépés: Új Excel-táblázat létrehozása
Nyisson meg egy új Excel-táblázatot, és hozzon létre három oszlopot: „Kezdő készlet”, „Végső készlet” és „COGS”.
3. lépés: Adja meg a kezdő leltár, a záró leltár és a COGS adatait
A „Kezdő leltár” oszlop első sorába írja be a kezdő leltár értékét. A „Lezáró készlet” oszlop első sorába írja be a záró készlet értékét. A „COGS” oszlop első sorába írja be a mérési időszakra vonatkozó eladott áruk költségét.
4. lépés: A leltárforduló kiszámítása
A leltárforduló kiszámításához használja a következő képletet:
Leltárforgalom = COGS / ((Kezdő készlet + Végső készlet) / 2)
Írja be ezt a képletet egy új cellába, és helyettesítse a „COGS”, „Kezdő készlet” és „Végső készlet” szavakat a megfelelő cellahivatkozásokkal. Az eredmény a mérési időszak leltárforgalma lesz.
5. lépés: Ismételje meg a további időszakokra
Ha több időszakra is ki akarja számítani a leltárforgalmat, egyszerűen ismételje meg a folyamatot az egyes időszakokra, minden egyes oszlopba beírva a megfelelő adatokat.
Összefoglalva, az alábbi lépéseket követve könnyedén kiszámíthatja a leltárforgalmat az Excelben.