A stratégiák elengedhetetlenek bármely szervezet céljainak és célkitűzéseinek eléréséhez. Olyan útitervként szolgál, amely a vállalatot a siker felé vezeti. A stratégiáknak azonban különböző formái vannak, és ezek közül kettő az operatív és a funkcionális szintű stratégiák.
A működési szintű stratégiák a szervezet napi tevékenységeivel foglalkoznak. Az áruk előállításában vagy a szolgáltatások nyújtásában részt vevő folyamatok hatékonyságának és eredményességének javítására összpontosítanak. Az operatív szintű stratégiák közé tartozik például a lean gyártási technikák bevezetése, az ellátási lánc optimalizálása és a termelési költségek csökkentése.
Másrészt a funkcionális szintű stratégiák az egyes részlegek céljaival és célkitűzéseivel foglalkoznak. Arra összpontosítanak, hogy az egyes részlegek hogyan járulhatnak hozzá a szervezet általános sikeréhez. A funkcionális szintű stratégiák közé tartozik például az ügyfélszolgálat javítása, a termékminőség javítása és a márkaismertség növelése.
Mind az operatív, mind a funkcionális szintű stratégiák kulcsfontosságúak a szervezeti siker elérésében. Az operatív szintű stratégiák biztosítják, hogy a vállalat zökkenőmentesen és hatékonyan működjön, míg a funkcionális szintű stratégiák biztosítják, hogy minden egyes részleg hozzájáruljon a szervezet általános sikeréhez.
Fontos azonban megjegyezni, hogy mindkét stratégiának összhangban kell lennie a vállalat általános céljaival és célkitűzéseivel. Az operatív és a funkcionális szintű stratégiáknak ki kell egészíteniük egymást, és nem szabad egymás ellen dolgozniuk.
Ennek az összehangolásnak az eléréséhez fontos, hogy világos és jól meghatározott stratégiával rendelkezzenek, amelyet hatékonyan kommunikálnak a szervezet minden szintje felé. Minden részlegnek meg kell értenie, hogy céljaik és célkitűzéseik hogyan járulnak hozzá a szervezet általános sikeréhez, és hogy stratégiáik hogyan illeszkednek a vállalat általános stratégiájához.
Összefoglalva, a működési és a funkcionális szintű stratégiák egyaránt alapvető fontosságúak a szervezeti siker eléréséhez. Különböző célokat szolgálnak, de mindkettő hozzájárul a szervezet általános sikeréhez. Annak biztosítása érdekében, hogy mindkét stratégia összhangban legyen a vállalat általános céljaival és célkitűzéseivel, fontos, hogy világos és jól meghatározott stratégiával rendelkezzenek, amelyet hatékonyan kommunikálnak az egész szervezeten belül.
A funkcionális vezetés és az operatív vezetés a vezetés két különböző szintje, amelyek különböző célokat szolgálnak egy szervezeten belül.
A funkcionális menedzsment a szervezeten belül meghatározott funkciók vagy részlegek, például a marketing, a pénzügy, a humánerőforrás vagy az üzemeltetés irányítására utal. A funkcionális vezetők felelősek a saját részlegük tevékenységeinek felügyeletéért, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek a szervezet céljaival és célkitűzéseivel. Felelősek továbbá az osztályaik hatékony és eredményes működését biztosító politikák és eljárások kidolgozásáért és végrehajtásáért.
Az operatív irányítás ezzel szemben a szervezeten belüli napi műveletek és tevékenységek irányítására vonatkozik. Az operatív vezetők felelősek annak biztosításáért, hogy a szervezet erőforrásait, például az embereket, berendezéseket és anyagokat hatékonyan és eredményesen használják fel a szervezet céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében. Felelősek továbbá a felmerülő működési kérdések és problémák azonosításáért és megoldásáért.
A funkcionális menedzsment lényegében a szervezeten belüli különböző funkciók vagy részlegek irányításával foglalkozik, míg az operatív menedzsment az ezeket a funkciókat támogató napi műveletek és tevékenységek irányításával. Mindkét vezetési típus fontos a szervezet sikere szempontjából, és együtt dolgoznak a szervezet általános céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében.
Az üzleti tervezésben és stratégiában jellemzően a stratégiának három különböző szintje létezik, amelyeket a szervezetek céljaik és célkitűzéseik eléréséhez használnak. Ezek a szintek a következők:
1. Vállalati stratégia: A stratégiának ez a szintje a szervezet általános irányával és hatókörével foglalkozik. Magában foglalja a vállalat küldetésének, jövőképének és értékeinek meghatározását, valamint a kiszolgálni kívánt piacok, a kínálni kívánt termékek vagy szolgáltatások és a célok eléréséhez szükséges erőforrások azonosítását. A vállalati stratégia gyakran magában foglalja az egyesülésekkel és felvásárlásokkal, a diverzifikációval és a földrajzi terjeszkedéssel kapcsolatos döntéseket.
2. Üzleti stratégia: Ezen a szinten a szervezetek arra összpontosítanak, hogyan fognak versenyezni egy adott iparágban vagy piaci szegmensben. Az üzleti stratégia magában foglalja a vállalat erősségeinek és gyengeségeinek azonosítását, a verseny elemzését, és egy olyan terv kidolgozását, amely megkülönbözteti a szervezetet a versenytársaktól. Ez magában foglalhatja egyedi termékek vagy szolgáltatások kifejlesztését, költségcsökkentő intézkedések végrehajtását vagy egy adott ügyfélszegmensre való összpontosítást.
3. Funkcionális stratégia: A stratégiának ez a szintje a szervezet napi működésével foglalkozik. Ez magában foglalja a tervek és taktikák kidolgozását a vállalkozás minden egyes funkcionális területére, például a marketingre, a pénzügyekre, a működésre és az emberi erőforrásokra vonatkozóan. A funkcionális stratégiákat úgy tervezik, hogy támogassák az általános vállalati és üzleti stratégiákat, és biztosítsák, hogy az egyes részlegek összhangban legyenek a szervezet céljaival és célkitűzéseivel.
Összességében a stratégiák e három szintje együttesen segíti a szervezeteket abban, hogy elérjék hosszú távú céljaikat és célkitűzéseiket, miközben alkalmazkodnak a piaci és versenyhelyzet változásaihoz. Azáltal, hogy minden szinten átfogó stratégiát dolgoznak ki, a szervezetek létrehozhatnak egy útitervet a sikerhez, és biztosíthatják, hogy a szervezetben mindenki egy közös jövőképért dolgozzon.