Minden vállalkozás egyik legfontosabb célja, hogy versenyelőnyben maradjon a piacon. Ehhez többre van szükség, mint egyszerűen minőségi termék vagy szolgáltatás nyújtására. A vállalatoknak képesnek kell lenniük arra is, hogy a piacra lépők előtt álló akadályok emelésével távol tartsák versenytársaikat. A piacra lépés akadályai olyan akadályokat jelentenek, amelyek megnehezítik az új vállalatok számára az adott piacra vagy iparágba való belépést. Ebben a cikkben a vállalatok által a piacra lépés akadályainak emelésére és versenyelőnyük fenntartására alkalmazott leghatékonyabb stratégiákról lesz szó.
Az egyik leggyakoribb módszer, amellyel a vállalatok a belépési korlátokat emelik, a szellemi tulajdonjogok. A szabadalmak, szerzői jogok és védjegyek védik a vállalat termékeit, eljárásait vagy szolgáltatásait attól, hogy mások lemásolják vagy utánozzák azokat. Ez nemcsak a vállalat kutatásba és fejlesztésbe történő befektetését védi, hanem megnehezíti a versenytársak számára, hogy hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal lépjenek be a piacra. A gyógyszeripari vállalatok például gyakran szabadalmaztatják gyógyszereiket, ami egy bizonyos ideig kizárólagos jogot biztosít számukra a gyógyszerek gyártására és értékesítésére.
A belépési korlátok növelésének másik hatékony stratégiája a méretgazdaságosság. Azok a vállalatok, amelyek a versenytársaiknál alacsonyabb költséggel tudnak árukat vagy szolgáltatásokat előállítani, jelentős előnyre tesznek szert. Ennek oka, hogy termékeiket alacsonyabb áron tudják értékesíteni, ami megnehezíti az új belépők számára a versenyt. Az Amazon például hatalmas elosztóhálózatot épített ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy versenytársaiknál alacsonyabb árakat kínáljanak. Ez megnehezíti az új e-kereskedelmi vállalatok számára, hogy belépjenek a piacra és hatékonyan versenyezzenek.
A vállalatok a marketingbe és a márkaépítésbe történő jelentős befektetésekkel is növelhetik a belépési korlátokat. Ez olyan erős márkaidentitást hoz létre, amelyet az új belépők nehezen tudnak lemásolni. A Coca-Cola például olyan márkát épített ki, amelyet világszerte ismernek. Ez megnehezíti az új üdítőitalgyártó vállalatok számára, hogy felvegyék a versenyt a Coca-Colával, még akkor is, ha hasonló termékeket kínálnak.
Végül a vállalatok a belépési korlátokat növelhetik azáltal, hogy magas váltási költségeket teremtenek a fogyasztók számára. A váltási költségek azt a költséget vagy erőfeszítést jelentik, amelyet egy ügyfélnek meg kell tennie ahhoz, hogy egy termékről vagy szolgáltatásról egy másikra váltson. A vállalatok megnehezíthetik az ügyfelek számára a váltást azzal, hogy hűségprogramokat, hosszú távú szerződéseket vagy saját fejlesztésű szoftvereket kínálnak. A Microsoft például azzal teremtett domináns pozíciót a számítógépes szoftveriparban, hogy megnehezítette az ügyfelek számára az alternatív szoftvertermékekre való átállást.
Összefoglalva, a belépési korlátok emelése a piaci versenyelőny fenntartásának kritikus része. A vállalatok számos stratégiát alkalmazhatnak, mint például a szellemi tulajdonjogok, a méretgazdaságosság, a marketing és a márkaépítés, valamint a magas váltási költségek, hogy távol tartsák versenytársaikat. E stratégiák megértésével és hatékony alkalmazásával a vállalatok hosszú távú sikereket érhetnek el saját piacaikon.
A magas belépési korlátokkal rendelkező vállalkozások azok, amelyek esetében jelentős befektetésre, szakértelemre vagy erőforrásokra van szükség a piacra lépéshez és a hatékony piaci versenyhez. Néhány példa az ilyen vállalkozásokra:
1. Gyógyszeripari vállalatok: Az új gyógyszerek kifejlesztése jelentős beruházásokat igényel a kutatás-fejlesztésbe, a klinikai vizsgálatokba és a hatósági jóváhagyásokba. Emellett a gyógyszeripari vállalatoknak a sikerhez alaposan ismerniük kell az orvostudományt és a szabályozási környezetet.
2. Légitársaságok: Egy légitársaság beindítása hatalmas tőkebefektetést igényel repülőgépekbe, repülőtéri létesítményekbe és egyéb infrastruktúrába. Emellett a légitársaságoknak bonyolult szabályozási követelményekkel kell megbirkózniuk, kiterjedt útvonalhálózatot és partnerségeket kell fenntartaniuk, és versenyezniük kell a már befutott szereplőkkel.
3. Távközlés: A távközlési hálózat kiépítése és működtetése jelentős beruházásokat igényel az infrastruktúrába, például mobiltornyokba, optikai kábelekbe és adatközpontokba. Emellett a távközlési vállalatoknak bonyolult szabályozási követelményekkel kell megbirkózniuk, és versenyezniük kell az erős márkaismertséggel rendelkező, befutott szereplőkkel.
4. Olaj és gáz: Az olaj és a gáz kitermelése és előállítása jelentős beruházásokat igényel a feltárási, fúrási és finomítási létesítményekbe. Ráadásul ezek az üzleti tevékenységek ingadozó nyersanyagáraknak és szigorú környezetvédelmi szabályozásoknak vannak kitéve.
5. Autógyártás: Az autók gyártása és értékesítése jelentős beruházásokat igényel a gyártási létesítményekbe, az ellátási láncokba, valamint a kutatás-fejlesztésbe. Emellett az autógyártóknak intenzív versennyel, magas szabályozási előírásokkal és változó fogyasztói preferenciákkal kell szembenézniük.
Összességében a magas belépési korlátokkal rendelkező vállalkozások általában jelentős beruházásokat, speciális szakértelmet és a jogszabályoknak való megfelelést igényelnek. Ezek a tényezők megnehezítik az új belépők számára, hogy hatékonyan versenyezzenek a piacon, ami megvédi a már meglévő szereplőket az új versenytársaktól.
Egy vállalat különböző stratégiák alkalmazásával emelheti a belépési korlátokat, amelyek megnehezítik az új versenytársak piacra lépését. Néhány a stratégiák közül:
1. Márkaépítés: Egy vállalat erős márkaimázst hozhat létre, amelyet a vevők felismernek. Ezt a reklámba, promócióba való befektetéssel és egy olyan egyedi márkaidentitás kialakításával lehet elérni, amely megkülönbözteti a vállalatot a versenytársaktól.
2. Szellemi tulajdon: A vállalat szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok bejelentésével védheti szellemi tulajdonát. Ezáltal a vállalat kizárólagos jogot kap szellemi tulajdonának használatára, és ezáltal megakadályozza, hogy az új belépők hasonló technológiát vagy formatervezést használjanak.
3. Méretgazdaságosság: A vállalat méretgazdaságossági előnyöket érhet el azáltal, hogy nagy mennyiségben állít elő árukat és szolgáltatásokat. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy csökkentse költségeit, amit az új belépők nehezen tudnak elérni.
4. Hozzáférés az értékesítési csatornákhoz: A vállalat a beszállítókkal vagy forgalmazókkal kötött kizárólagos megállapodások révén ellenőrizheti az értékesítési csatornákhoz való hozzáférést. Ez megnehezítheti az új belépők számára, hogy hozzáférjenek ugyanazokhoz az értékesítési csatornákhoz.
5. Kormányzati szabályozás: Egy vállalat lobbizhat olyan kormányzati szabályozásokért, amelyek a már meglévő vállalkozásoknak kedveznek. Ez magában foglalhat engedélyezési követelményeket, biztonsági és környezetvédelmi előírásokat, amelyek megnehezítik az új belépők számára a megfelelést.
Összességében egy vállalat erős márkaimázs kialakításával, szellemi tulajdonának védelmével, méretgazdaságossági előnyök elérésével, az értékesítési csatornákhoz való hozzáférés ellenőrzésével, valamint a már meglévő vállalkozásoknak kedvező kormányzati szabályozásért való lobbizással növelheti a piacra lépés akadályait.