A szellemi tulajdonjogok fontosak az alkotók, az újítók és a vállalkozások tulajdonosai számára, hogy megvédjék alkotásaikat, márkáikat és termékeiket. A szellemi tulajdonjogok három típusa, amelyeket általában az eredeti művek, logók és termékek védelmére használnak, a szerzői jogok, a védjegyek és a bejegyzések. Bár a szellemi tulajdonjogok mindhárom típusának célja a szellemi tulajdon jogosulatlan felhasználásának megakadályozása, terjedelmük és korlátaik tekintetében különböznek egymástól.
A szerzői jogok eredeti szerzői műveket, például könyveket, zenéket, filmeket vagy szoftvereket védenek. A szerzői jog jogosultjai kizárólagos joggal rendelkeznek a művük sokszorosítására, terjesztésére, bemutatására és előadására, valamint a művükön alapuló származékos művek létrehozására. A szerzői jogi védelem automatikus, és a mű létrehozásától kezdődik. A legtöbb országban, így az Egyesült Államokban is, a szerzői jogi védelem a szerző életében és halála után bizonyos számú évig tart. A szerzői jog bejegyzése nem kötelező, de további előnyökkel járhat, például a tulajdonjog igazolásával, a szerzői jogról szóló nyilvános értesítéssel, valamint jogsértés esetén a törvényes kártérítésre és ügyvédi költségekre való jogosultsággal.
A védjegyek ezzel szemben a termékek vagy szolgáltatások azonosítására és megkülönböztetésére használt logókat, márkaneveket, szlogeneket és egyéb megkülönböztető jegyeket védik. A védjegyek jogosultjai kizárólagos joggal rendelkeznek arra, hogy védjegyüket a kereskedelemben használják, és hogy megakadályozzák, hogy mások hasonló védjegyeket használjanak, amelyek összetéveszthetők vagy felhígíthatják a márkájukat. A védjegyoltalom nem automatikus, és az illetékes irányító szervnél, például az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál (USPTO) történő lajstromozásra van szükség. A védjegybejegyzés országos védelmet biztosít, és lehetővé teszi a tulajdonos számára, hogy a ® szimbólummal jelezze bejegyzett védjegyét.
A szabadalomként is ismert lajstromozások olyan találmányokat, eljárásokat és formatervezési mintákat védenek, amelyek újszerűek, nem nyilvánvalóak és hasznosak. A lajstromozás kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak találmánya előállítására, felhasználására és értékesítésére egy bizonyos ideig, általában a bejelentés napjától számított 20 évig. A lajstromozásokhoz részletes kérelmezési és vizsgálati eljárásra van szükség, és a jóváhagyás követelményei magasak. Nem minden találmány vagy formatervezési minta lajstromozható, és még a lajstromozásra jogosultak is jogi kihívásokkal vagy korlátozásokkal szembesülhetnek.
Összefoglalva, a szerzői jogok, a védjegyek és a lajstromozások a szellemi tulajdonjogok három típusa, amelyek különböző célokat szolgálnak és különböző követelményekkel rendelkeznek. A szerzői jogok az eredeti szerzői műveket védik, és automatikusak, a védjegyek a logókat és márkaneveket védik, és bejegyzéshez kötöttek, a lajstromozások pedig a találmányokat és formatervezési mintákat védik, és részletes kérelmezési eljárást igényelnek. E különbségek megértése alapvető fontosságú az alkotók, az innovátorok és a vállalkozások tulajdonosai számára, akik meg akarják védeni szellemi tulajdonukat és meg akarják akadályozni a jogsértéseket.