Mint egy vállalkozás tulajdonosa, létfontosságú, hogy ismerje a teljes gyártási ár egységenként a termékek. Ennek a számadatnak a megértése segít abban, hogy helyesen állapítsa meg a termékárakat, és megalapozott döntéseket hozzon a gyártási folyamatról. Az egységenkénti teljes gyártási ár kiszámítása kihívást jelenthet, de egy sikeres vállalkozás működtetéséhez szükséges lépés.
Az egységenkénti teljes gyártási ár kiszámításához meg kell értenie az egyes termékek előállításával járó közvetlen költségeket. A közvetlen költségek olyan kiadások, amelyek közvetlenül a termékének előállításához kapcsolódnak. Ide tartoznak a nyersanyagok, a munkaerőköltségek és minden egyéb, a gyártási folyamat során felmerülő költség. A közvetlen költségek meghatározásához össze kell adnia az egyetlen termék előállításához felhasznált összes anyag költségét, beleértve a csomagolással és szállítással kapcsolatos költségeket is.
A következő lépés a közvetett költségek kiszámítása. Ezek olyan költségek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen egység előállításához, de mégis szükségesek a vállalkozás fenntartásához. A közvetett költségek közé tartoznak például a bérleti díjak, a közüzemi díjak és az adminisztratív költségek. A közvetett költségek kiszámításához össze kell adnia az összes olyan költséget, amely nem kapcsolódik közvetlenül egyetlen egység előállításához.
Miután meghatározta a közvetlen és közvetett költségeket, kiszámíthatja az összköltséget. Ehhez össze kell adnia a közvetlen és közvetett költségeket. A teljes költség a termék egyetlen egységének tényleges előállítási költségét jelenti.
Miután kiszámította az egységenkénti teljes gyártási árat, itt az ideje, hogy meghatározza a termék árát. Figyelembe kell vennie a haszonkulcsot, a marketingköltségeket és minden egyéb költséget, amely a termék értékesítése során felmerül. Az ár meghatározásához használhat egy felárképletet, amelynek során az egységenkénti teljes gyártási árhoz hozzáad egy százalékot, és így kapja meg a végső eladási árat.
Összefoglalva, az egységenkénti teljes gyártási ár kiszámítása alapvető lépés egy sikeres vállalkozás működtetésében. Segít megérteni a termék előállításával járó költségeket, helyesen meghatározni az árakat, és megalapozott döntéseket hozni a gyártási folyamatról. A fent vázolt lépéseket követve meghatározhatja a termékének egységenkénti teljes gyártási árát, és ennek megfelelően határozhatja meg árait.
Az egységenkénti összköltség kiszámítása minden vállalkozás lényeges szempontja, mivel segít meghatározni egy termék vagy szolgáltatás jövedelmezőségét. Az egységenkénti összköltség egyszerűen a termék vagy szolgáltatás egyetlen egységének előállításával kapcsolatos összes költség összege. Az egységenkénti összköltség kiszámításának képlete a következő:
Egységenkénti összköltség = (összes állandó költség + összes változó költség) / összes előállított egység
Itt van néhány lépés az egységenkénti összköltség kiszámításához:
1. lépés: Az állandó költségek meghatározása – Az állandó költségek olyan költségek, amelyek nem változnak a termelés szintjével, mint például a bérleti díj, a fizetések és a biztosítás. Ezek a költségek attól függetlenül felmerülnek, hogy hány egységet gyártanak. Az egységenkénti fix költségek kiszámításához ossza el az összes fix költséget az előállított egységek teljes számával.
2. lépés: A változó költségek meghatározása – A változó költségek olyan költségek, amelyek a termelés szintjével változnak, mint például az anyagok, a munkaerő és a közüzemi szolgáltatások. Az egységenkénti változó költségek kiszámításához ossza el az összes változó költséget az előállított egységek teljes számával.
3. lépés: Adja össze az állandó és változó költségeket – Adja össze az egységenkénti állandó költségeket és az egységenkénti változó költségeket, hogy megkapja az egységenkénti összköltséget.
4. lépés: A jövedelmezőség ellenőrzése – Hasonlítsa össze az egységenkénti összköltséget az egységenkénti eladási árral a termék vagy szolgáltatás jövedelmezőségének meghatározásához. Ha az eladási ár magasabb, mint az egységenkénti összköltség, akkor a termék vagy szolgáltatás nyereséges.
Összefoglalva, az egységenkénti összköltség kiszámításához meg kell határozni a termék vagy szolgáltatás egyetlen egységének előállításához kapcsolódó állandó és változó költségeket, össze kell adni őket, majd a végösszeget el kell osztani az előállított egységek számával. Ez a számítás döntő fontosságú a vállalkozás jövedelmezőségének meghatározásához, valamint az árképzéssel és a termeléssel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
Egy termék teljes gyártási költségének kiszámításához össze kell adni a gyártási folyamat során felmerülő összes közvetlen és közvetett költséget. A közvetlen költségek azok a kiadások, amelyek közvetlenül a termék gyártásának tulajdoníthatók. Ezek közé tartoznak az anyag-, a munka- és a berendezésköltségek. A közvetett költségek ezzel szemben azokat a kiadásokat jelentik, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a gyártási folyamathoz, de szükségesek a vállalkozás működéséhez. Ide tartoznak a bérleti díjak, a közüzemi szolgáltatások és az adminisztratív költségek.
Egy termék teljes gyártási költségének kiszámításához a következő lépéseket követheti:
1. Határozza meg a közvetlen anyagköltséget: Ez magában foglalja a gyártási folyamat során felhasznált összes nyersanyag költségének kiszámítását, beleértve a csomagolóanyagokat is.
2. Számítsa ki a közvetlen munkaerőköltséget: Ez magában foglalja a gyártási folyamatban részt vevő alkalmazottaknak fizetett bérek és juttatások meghatározását.
3. Határozza meg a gyártási általános költséget: Ez magában foglalja az olyan közvetett költségeket, mint a bérleti díj, a közüzemi díjak és az adminisztratív költségek. Ennek a költségnek a kiszámításához az összes általános költséget el lehet osztani az adott időszakban előállított egységek teljes számával.
4. Adja össze mindhárom költséget: A termék teljes gyártási költsége a közvetlen anyagköltség, a közvetlen munkaerőköltség és a gyártási általános költség összege.
A termék teljes gyártási költségének pontos kiszámításával a vállalkozások meghatározhatják jövedelmezőségüket, és megalapozott döntéseket hozhatnak az árképzéssel és a termelési szintekkel kapcsolatban.