Egy vállalkozás felépítésének számos módja van, és az egyik legelterjedtebb az, hogy több tulajdonos van, akik mindegyike részesedéssel rendelkezik a vállalatból. Az egyedüli tulajdonosként való tulajdonlásnak azonban számos előnye van. Íme néhány ok, amiért egy vállalkozás egyedüli tulajdonosának lenni okos választás lehet.
Először is, egyedüli tulajdonosként teljes irányítással rendelkezik a vállalkozás felett. Minden döntést meghozhat anélkül, hogy egy igazgatótanáccsal, részvényesekkel vagy üzleti partnerekkel kellene konzultálnia. Ez azt jelenti, hogy gyorsan léphet és változtathat anélkül, hogy eltérő véleményekkel vagy ellentétes napirendekkel kellene megbirkóznia. Végső soron Ön a főnök, és a vállalkozás pontosan úgy fog működni, ahogyan Ön szeretné.
Másodszor, az egyedüli tulajdonosként az összes nyereség az Öné. Nem kell megosztani a bevételt más tulajdonosokkal, részvényesekkel vagy befektetőkkel. Ön dönthet úgy, hogy a nyereséget visszaforgatja a vállalkozásba, fizetést vesz fel, vagy a nyereséget az Ön megítélése szerint osztja szét. Ez jelentős előny lehet, különösen a vállalkozás kezdeti szakaszában, amikor minden dollár számít.
Harmadszor, egyedüli tulajdonosként Ön rugalmasan képes új irányba terelni a vállalkozást. Ha meg akarja változtatni a vállalat fókuszát, megteheti anélkül, hogy bárki más jóváhagyását kérnie kellene. Ez különösen fontos az olyan iparágakban, ahol a technológia, az ügyfelek preferenciái vagy a piaci feltételek gyorsan változnak. A gyors pivotképesség a siker és a kudarc közötti különbséget jelentheti.
Végül pedig az egyedüli tulajdonosként való működés egyszerűbb és egyszerűbb módja lehet a vállalkozás működtetésének. Nincs szükség bonyolult jogi megállapodásokra vagy szerződésekre a tulajdonosok, részvényesek vagy befektetők között. Ez időt és pénzt takaríthat meg, lehetővé téve, hogy a jogi ügyek intézése helyett a vállalkozás fejlesztésére összpontosítson.
Összefoglalva, bár kétségtelenül vannak előnyei annak, ha több tulajdonos vagy részvényes van, a vállalkozás egyedüli tulajdonosának lenni is jelentős előnyökkel járhat. A teljes ellenőrzéstől és a rugalmasságtól kezdve a nagyobb nyereségig és az egyszerűbb működésig számos oka van annak, hogy az egyedüli tulajdonjog birtoklása okos választás lehet a vállalkozók számára.
A tulajdonjog közös bérlőként való birtoklása esetén minden tulajdonos egyenlő részesedéssel rendelkezik az ingatlanból és a túlélési joggal. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik tulajdonos elhalálozik, az ő tulajdoni hányada automatikusan a túlélő tulajdonos(ok)ra száll át, anélkül, hogy hagyatéki eljárásra vagy végrendeletre lenne szükség. Ezenkívül a közös bérlőknek joguk van eladni vagy átruházni az ingatlanban lévő részüket a másik tulajdonos(ok) beleegyezése nélkül. Fontos megjegyezni, hogy a közös bérleti jog egy jogi megállapodás, és azt megfelelő dokumentációval, ügyvéd vagy ingatlanszakértő segítségével kell létrehozni.
A title holding olyan jogi megállapodásra utal, amelyben egy különálló szervezet egy másik fél nevében egy ingatlan vagy eszköz jogi tulajdonjogát birtokolja. Ezt gyakran felelősségi vagy adózási célokból teszik. Egy új vállalkozás alapításával összefüggésben a title holding arra is használható, hogy megvédje a személyes vagyontárgyakat az üzleti kötelezettségektől. A vállalkozó például dönthet úgy, hogy egy különálló szervezetet hoz létre, például egy korlátolt felelősségű társaságot (LLC), hogy a vállalkozásban használt ingatlan vagy eszköz tulajdonjogát birtokolja. Ez segít megóvni a tulajdonos személyes vagyonát a vállalkozás által felmerülő jogi követelésektől vagy adósságoktól. Emellett a tulajdonjog birtoklása az ingatlanügyletek megkönnyítésére is használható, mivel lehetővé teszi a tulajdonjog átruházását anélkül, hogy bonyolult jogi eljárásra lenne szükség. Összességében a tulajdonjog birtoklása hasznos eszköze lehet a kockázatkezelésnek és a vagyonvédelemnek egy új üzleti vállalkozás keretében.
Amikor egy házas férfi az „egyedüli és különvagyonára” hivatkozik, akkor jellemzően olyan ingatlanra utal, amely jogilag kizárólag az ő tulajdonának minősül, és nem a házastársával közös tulajdonban van. Ez magában foglalhatja azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a házasságkötés előtt birtokolt, vagy azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a házasság alatt szerzett, és amelyeket kifejezetten a különvagyonaként jelöltek meg.
A legtöbb államban a házasság alatt szerzett vagyont mindkét házastárs közös tulajdonának tekintik, kivéve, ha az a számos kivétel valamelyikének hatálya alá esik. Például az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyon különvagyonnak minősülhet, csakúgy, mint az olyan vagyon, amelyet kizárólag az egyik házastárs birtokában lévő pénzeszközök felhasználásával szereztek.
Amikor egy házasember a vagyonát „egyedüli és különvagyonként” említi, lényegében azt a jogi állítást teszi, hogy ez a vagyon válás vagy különválás esetén nem képezi megosztás tárgyát. Ez fontos szempont lehet olyan vállalkozók vagy jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára, akik biztosítani szeretnék, hogy vagyonuk az ő ellenőrzésük alatt maradjon, még akkor is, ha házasságuk véget ér.
Érdemes megjegyezni, hogy a különvagyonra vonatkozó szabályok államonként eltérőek, és lehetnek olyan különleges követelmények, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a vagyont különvagyonnak lehessen tekinteni. Emiatt fontos, hogy konzultáljon egy szakképzett ügyvéddel, mielőtt bármilyen állítást tenne a házasság alatti vagyon tulajdonjogával kapcsolatban.
Új vállalkozás alapításakor alapvető fontosságú, hogy megfontolja, milyen okirattípus adja a legkevesebb tulajdonosi kockázatot. A legkevesebb kockázatot jelentő okirattípus a „korlátozott szavatossági okirat”. Ez az okirattípus garanciát nyújt arra, hogy az eladó (adományozó) nem adott át semmilyen tulajdonjogi hibát vagy zálogjogot a vevőre (kedvezményezettre), kivéve azokat, amelyeket az okiratban kifejezetten közzétettek.
Más szóval, a korlátozott szavatossági okirat esetében az adományozó csak azokért a tulajdonjogi hibákért vagy zálogjogokért felel, amelyek az ingatlan tulajdonjoga alatt keletkeztek. A tulajdonjoguk előtt felmerült problémák nem az ő felelősségük. Ez az okirat egyfajta védelmet nyújthat a vevő számára a vásárlás után esetlegesen felmerülő ismeretlen tulajdonjogi problémákkal szemben.
Fontos megjegyezni, hogy a korlátozott jótállási okirat nem garantálja a tiszta tulajdonjogot, és továbbra is ajánlott a tulajdonjog keresése és a jogbiztosítás megkötése a tulajdonjog további védelme érdekében. Az ilyen típusú okirat választása azonban minimalizálhatja a váratlan tulajdonjogi problémák kockázatát, és nagyobb bizalmat adhat a vásárlóknak az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban.