A vállalkozásoknak gyakran van szükségük finanszírozásra a működéshez, bővítéshez vagy új vállalkozásokba való befektetéshez. A hitelezőknek azonban biztosítékokra van szükségük arra vonatkozóan, hogy a hitelfelvevő nemteljesítése esetén visszakapják pénzeszközeiket. Az ilyen biztosíték nyújtásának egyik módja az üzleti vagyontárgyak zálogjoggal való megterhelése. A zálogjog az adós vagyonán fennálló jogi követelés, amely az adós tartozását vagy kötelezettségét biztosítja. Ez a cikk a vállalkozáson elhelyezhető zálogjogok különböző típusait és azok következményeit tárgyalja.
A törvényes zálogjogokat törvény hozza létre, és meghatározott típusú ingatlanokra vagy helyzetekre vonatkoznak. Például a szerelői zálogjog olyan követelés, amelyet egy vállalkozó vagy anyagszállító helyezhet el egy projektre, ha nem fizetik ki a munkájáért. A zálogjog biztosítéki jogot biztosít az ingatlanra, amíg meg nem kapják a fizetést. A törvényes zálogjogok egyéb típusai közé tartoznak az adózási zálogjogok, amelyeket a kormány helyez el a be nem fizetett adók biztosítására, valamint a bírósági zálogjogok, amelyeket a bíróság helyez el egy ítélet végrehajtása érdekében.
A konszenzuális zálogjogok az adós és a hitelező közötti megállapodással jönnek létre. A leggyakoribb típus a jelzálogjog, amely egy kölcsönt biztosító ingatlanon fennálló zálogjog. Egy másik típus a biztosítéki zálogjog, amely egy tartozást biztosító, személyi tulajdonon fennálló zálogjog. A hitelező például egy vállalkozás leltárában vagy felszerelésében biztosítéki jogot szerezhet a hitel biztosítására.
Az ítéleti zálogjogot bírósági végzéssel hozzák létre, amikor a hitelező ítéletet szerez az adóssal szemben. A zálogjog a hitelezőnek biztosítéki jogot biztosít az adós vagyonán, amíg a tartozást ki nem fizetik. Az ítélet alapján fennálló zálogjog az adós tulajdonában lévő bármely vagyontárgyon elhelyezhető, beleértve az ingatlanokat, a személyes vagyontárgyakat és a bankszámlákat is. A zálogjogot az ingatlan eladásával, illetve a munkabér vagy a bankszámlák lefoglalásával lehet érvényesíteni.
Az adózási zálogjogokat a kormány hozza létre a be nem fizetett adók biztosítására. Az Internal Revenue Service (IRS) zálogjogot helyezhet el egy vállalkozás vagyonán, ha az nem fizeti meg az adóját. A zálogjog a kormánynak biztosítéki jogot biztosít az ingatlanra, amíg az adót ki nem fizetik. Az adózálogjogot az ingatlan eladásával, illetve a munkabér vagy a bankszámlák lefoglalásával lehet érvényesíteni.
A zálogjogok fontos eszközt jelentenek a hitelezők számára a hitelek és egyéb kötelezettségeik biztosítására. Ugyanakkor jelentős kockázatokat is jelenthetnek a vállalkozások számára, ha nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A vállalkozások számára fontos, hogy megértsék a vagyonukat terhelő zálogjogok különböző típusait, és lépéseket tegyenek kockázataik kezelésére. Ez magában foglalhatja kedvező feltételek megtárgyalását a hitelezőkkel, megfelelő biztosítási fedezet fenntartását és szükség esetén jogi tanácsadás igénybevételét.
Az üzleti vállalkozásra vonatkozó jelzálogjog olyan jogi követelést vagy terhet jelent, amelyet egy hitelező, jellemzően egy hitelező vagy beszállító helyezett el egy üzleti eszközön, hogy biztosítsa az üzleti vállalkozás tartozásának kifizetését. A hitelező jogi lépéseket tehet az eszköz lefoglalására, ha a tartozás nem kerül visszafizetésre.
Például, ha egy vállalkozás kölcsönt vesz fel egy banktól felszerelés vásárlására, a bank a felszerelést megterhelheti. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás nem fizeti vissza a kölcsönt, a banknak jogában áll lefoglalni a berendezést a tartozás behajtása érdekében.
A vállalkozás követeléseit, készleteit vagy egyéb eszközeit is meg lehet terhelni. Bizonyos esetekben a vállalkozás önként ajánlhatja fel eszközeire vonatkozó fedezetet, hogy finanszírozást vagy szállítói hitelt biztosítson.
Fontos, hogy az üzlettulajdonosok tisztában legyenek az eszközeiket terhelő kölcsönökkel, és időben fizessenek a hitelezőknek, hogy elkerüljék az értékes üzleti eszközök elvesztésének kockázatát.
A zálogjog olyan jogi követelés vagy jog, amellyel az egyik fél egy másik fél vagyonán rendelkezik egy tartozás vagy kötelezettség megfizetésének biztosítására. A zálogjogra példa a jelzálogjog, ahol a hitelezőnek joga van lefoglalni az ingatlant, ha a hitelfelvevő nem teljesíti a jelzáloghitel-fizetéseket. Egy másik példa a szerelői zálogjog, amikor egy vállalkozó vagy alvállalkozó zálogjogot helyezhet el egy ingatlanon, ha nem fizették ki a munkáját. Ez a zálogjog feljogosítja őket arra, hogy az ingatlan eladását kikényszerítsék a nekik járó összeg behajtása érdekében. Ezenkívül az adóügyi zálogjog egy olyan zálogjogtípus, amelyet a kormány helyez el egy ingatlanon, hogy biztosítsa a be nem fizetett adók kifizetését. Ebben az esetben a kormánynak joga van lefoglalni és értékesíteni az ingatlant a fizetendő adók behajtása érdekében. Összességében a zálogjogok célja a hitelezők védelme és annak biztosítása, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokért vagy termékekért fizetést kapjanak.
A zálogjog és az ítélet két különböző jogi kifejezés, amelyeket egy vállalkozás működtetésével összefüggésben használnak. A zálogjog olyan jogi követelés vagy jog, amellyel a hitelező az adós vagyona felett rendelkezik az adósság kiegyenlítéséig. Más szóval, a zálogjog jogot biztosít a hitelezőknek arra, hogy lefoglalják az adós vagyonát, ha az adós nem fizeti ki az adósságot. Ez azt jelenti, hogy a hitelező eladhatja az ingatlant, hogy behajtsa a tartozását. A zálogjog különböző típusú ingatlanokra, többek között ingatlanokra, járművekre és bankszámlákra helyezhető.
Másrészt az ítélet egy bíróság által hozott jogi határozat, amely az adóst arra kötelezi, hogy fizessen meg egy pénzösszeget a hitelezőnek. Más szóval, az ítélet olyan bírósági határozat, amely az adóst kötelezi egy hitelező felé fennálló tartozás megfizetésére. Az ítéletet a hitelező által az adós ellen benyújtott per útján lehet elérni. Miután az ítéletet megszerezték, a hitelező különböző jogi eszközöket alkalmazhat a tartozás behajtására, beleértve az adós bérének lefoglalását, bankszámláinak befagyasztását és vagyonának lefoglalását.
Összefoglalva, a fő különbség a zálogjog és az ítélet között az, hogy a zálogjog az adós vagyonára vonatkozó jogi követelés vagy jog, míg az ítélet olyan bírósági határozat, amely az adóst arra kötelezi, hogy fizessen meg egy pénzösszeget a hitelezőnek.