A folyamatmenedzsment minden szervezet kritikus szempontja, és arra utal, hogy egy vállalat hogyan irányítja belső folyamatait céljai hatékony elérése érdekében. A folyamatmenedzsmentnek két fő megközelítése van: a funkcionális és az üzleti folyamatorientáció. Bár mindkét megközelítés célja a szervezeti hatékonyság javítása, fókuszukban és megközelítésükben különböznek egymástól. Ebben a cikkben a funkcionális és az üzleti folyamatorientáció közötti különbséget vizsgáljuk meg.
A funkcionális folyamatorientáció olyan megközelítés, amely egy osztályon vagy funkción belüli egyes folyamatok javítására összpontosít. Ez magában foglalja a folyamatok kisebb összetevőkre bontását és az egyes összetevők optimalizálását a maximális hatékonyság érdekében. A funkcionális folyamatorientáció célja az egyes folyamatok hatékonyságának javítása, ami végső soron az általános szervezeti hatékonyság javulásához vezet.
A funkcionális folyamatorientációban minden egyes részlegnek vagy funkciónak saját folyamatai vannak, amelyeket más funkcióktól függetlenül optimalizálnak. Például a pénzügyi részlegnek lehet egy folyamata a fizetendő számlákra, míg a marketing részlegnek lehet egy folyamata a leadgenerálásra. Mindegyik folyamatot a maximális hatékonyságra optimalizálják az adott részlegen belül, tekintet nélkül arra, hogy az milyen hatással lehet más részlegekre vagy a szervezet egészére.
Az üzleti folyamatorientáció olyan megközelítés, amely a szervezet általános hatékonyságának javítására összpontosít a végponttól végpontig tartó üzleti folyamatok optimalizálásával. Az üzleti folyamatorientáció magában foglalja annak vizsgálatát, hogy a különböző részlegek vagy funkciók hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással, és hogy folyamataik hogyan hatnak a szervezet egészére.
Az üzleti folyamatorientációban a hangsúly a teljes folyamat optimalizálásán van, az elejétől a végéig, nem pedig az egyes összetevők optimalizálásán. Az üzleti folyamatorientáció például magában foglalhatja a teljes rendeléstől a készpénzfizetésig tartó folyamat racionalizálását, attól a pillanattól kezdve, hogy az ügyfél leadja a rendelést, egészen a fizetés beérkezésének pillanatáig. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy a különböző részlegek, például az értékesítés, a pénzügy és az üzemeltetés hogyan működnek együtt a folyamat általános hatékonyságának javítása érdekében.
A funkcionális és az üzleti folyamatorientáció közötti legfontosabb különbség a megközelítés fókuszában rejlik. A funkcionális folyamatorientáció az egyes folyamatok optimalizálására összpontosít egy osztályon vagy funkción belül, míg az üzleti folyamatorientáció a végponttól végpontig tartó üzleti folyamatok optimalizálására összpontosít.
Egy másik lényeges különbség a részlegek közötti együttműködés szintje. A funkcionális folyamatorientációban minden egyes részleg vagy funkció a saját folyamatait optimalizálja a többi részlegtől függetlenül. Ezzel szemben az üzleti folyamatorientáció megköveteli a különböző részlegek közötti együttműködést a végponttól végpontig tartó folyamatok optimalizálása érdekében.
Mind a funkcionális, mind az üzleti folyamatorientáció fontos megközelítése a folyamatmenedzsmentnek. Míg a funkcionális folyamatorientáció hasznos az egyes részlegeken belüli egyes folyamatok hatékonyságának javításához, addig az üzleti folyamatorientáció alapvető fontosságú a végponttól végpontig tartó folyamatok optimalizálásához és az általános szervezeti hatékonyság javításához. Mivel a szervezetek továbbra is növekvő versennyel és a hatékonyság javítására irányuló nyomással szembesülnek, a folyamatmenedzsment e két megközelítése közötti különbségek megértése segíthet a szervezeteknek az igényeiknek leginkább megfelelő megközelítés kiválasztásában.
Az üzleti tervezés és stratégia összefüggésében a funkció és a folyamat két fontos fogalom, amelyeket gyakran felcserélve használnak, de eltérő jelentéssel bírnak.
A funkció arra a konkrét szerepre vagy célra utal, amelyet egy személy, részleg vagy rendszer szolgál a szervezeten belül. Például egy gyártó vállalatnál a pénzügyi osztály feladata a vállalat pénzügyi erőforrásainak kezelése, míg a termelési osztály feladata az áruk gyártása.
A folyamat viszont olyan lépések vagy tevékenységek sorozatára utal, amelyeket meghatározott sorrendben hajtanak végre egy kívánt eredmény elérése érdekében. A folyamatok gyakran keresztfunkcionálisak, ami azt jelenti, hogy egy közös cél elérése érdekében több részleg vagy egyén bevonásával zajlanak. Például egy termék gyártási folyamata olyan lépések sorozatát foglalja magában, mint a tervezés, a beszerzés, a gyártás, a minőségellenőrzés és a forgalmazás.
Összefoglalva, a funkció a szervezeten belüli egyének vagy részlegek konkrét szerepére és felelősségi körére utal, míg a folyamat olyan lépések vagy tevékenységek sorozatára, amelyeket egy adott eredmény elérése érdekében hajtanak végre. A funkció és a folyamat közötti különbség megértése fontos az üzleti tervek és stratégiák kidolgozásakor, mivel segít azonosítani a különböző részlegek és egyének szerepét és felelősségét, valamint a kívánt eredmények eléréséhez szükséges folyamatokat.
A funkcionális orientáció olyan üzleti stratégia, amely magában foglalja a vállalat működésének bizonyos funkciók, például a marketing, a pénzügy, az emberi erőforrások és az üzemeltetés köré szervezését. Ezt a megközelítést gyakran alkalmazzák nagyobb szervezeteknél, ahol a részlegek erősen specializáltak és önállóan működnek.
A funkcionális orientáció célja a nagyobb hatékonyság és eredményesség elérése az egyes funkcionális területeken belül, ami jobb általános teljesítményhez és nyereségességhez vezethet. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az alapvető kompetenciáikra összpontosítsanak, és speciális szakértelmet fejlesszenek ki az egyes funkciókban.
A funkcionális orientáció azonban a szervezeten belüli silók kialakulásához is vezethet, amikor az egyes részlegek kizárólag a saját céljaikra és célkitűzéseikre összpontosítanak. Ez kommunikációs és koordinációs kihívásokat okozhat az osztályok között, ami hátráltathatja az általános szervezeti teljesítményt.
E kihívások leküzdése érdekében a vállalatok több funkciót átfogó megközelítést alkalmazhatnak, ahol a különböző részlegek együttműködnek a közös célok elérése érdekében. Ez a megközelítés segíthet a silók lebontásában és a szervezeten belüli együttműködés előmozdításában.