Amikor a vállalatoknak tőkebevonásra van szükségük, az egyik lehetőségük az adósságkibocsátás. Ez az adósság lehet biztosított vagy nem biztosított, és lehet senior vagy junior. Az elsőbbségi nem biztosított adósság egy olyan adósságtípus, amelyet kevésbé tartanak kockázatosnak, mint a többi adósságtípust, de mit is jelent ez pontosan?
Először is, bontsuk le a fogalmat. Az „elsőbbségi” arra utal, hogy ez az adósság nemteljesítés esetén elsőbbséget élvez más típusú adósságokkal szemben. Más szóval, ha egy vállalat nem tudja kifizetni az összes adósságát, az elsőbbségi nem biztosított adósságok tulajdonosai előbb kapnak fizetést, mint a más típusú adósságok, például a másodlagos nem biztosított adósságok vagy a biztosított adósságok tulajdonosai.
A kifejezés „nem biztosított” része azt jelenti, hogy ezt az adósságot nem fedezi semmilyen biztosíték. Ha például egy vállalat biztosítékkal fedezett adósságot bocsát ki, akkor biztosítékként felajánlhatja eszközeinek egy részét. Ha nem tudják visszafizetni az adósságot, a hitelező lefoglalhatja ezeket az eszközöket. Az elsőbbségi fedezetlen adósság esetében a hitelezőnek nincs semmilyen biztosítéka, amelyre támaszkodhatna, ha a vállalat nem teljesít.
Miért akarna tehát bárki szenior nem biztosított adósságot vásárolni, ha azt nem fedezi biztosíték? A válasz abban rejlik, hogy az elsőbbségi nem biztosított adósságot jellemzően erős hitelminősítéssel rendelkező vállalatok bocsátják ki. Ezeket a vállalatokat kevésbé tartják kockázatosnak, mivel ezek a vállalatok már korábban is időben fizették adósságaikat, és erős pénzügyi pozícióval rendelkeznek. Ennek eredményeképpen a befektetők hajlandóak megvásárolni az adósságukat még biztosíték nélkül is.
Az elsőbbségi biztosíték nélküli adósság másik előnye, hogy nemteljesítés esetén általában magasabb fizetési prioritással jár. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adósságok tulajdonosai nagyobb valószínűséggel kapják vissza a pénzüket, mint a junior nem biztosított adósságok vagy más típusú adósságok tulajdonosai.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az elsőbbségi nem biztosított adósság még mindig nem kockázatmentes. Ha egy vállalat nem teljesíti ezt az adósságot, a befektetők még mindig elveszíthetik a pénzüket. Ezenkívül az elsőbbségi nem biztosított adósságok kamatlábai általában alacsonyabbak, mint a kockázatosabb adósságtípusoké, ami azt jelenti, hogy a befektetők nem biztos, hogy olyan magas hozamot kapnak.
Összefoglalva, az elsőbbségi nem biztosított adósság olyan adósságtípus, amely kevésbé tekinthető kockázatosnak, mint más adósságtípusok, mivel nemteljesítés esetén elsőbbséget élvez, és jellemzően erős hitelminősítéssel rendelkező vállalatok bocsátják ki. Ugyanakkor még mindig hordoz némi kockázatot, és nem biztos, hogy olyan magas hozamot kínál, mint a kockázatosabb adósságtípusok. Mint minden befektetésnél, a befektetők számára is fontos, hogy az elsőbbségi nem biztosított adósságba történő befektetés előtt elvégezzék a kutatást, és alaposan mérlegeljék a kockázatokat és a hozamokat.
A szenior nem biztosított adósságminősítés egy olyan hitelminősítés, amelyet egy vállalat olyan adósságinstrumentumához vagy kötvényéhez rendelnek, amelyet semmilyen biztosíték vagy eszköz nem biztosít. Ez a minősítés az adósság kibocsátójának hitelképességét és nemteljesítési kockázatát tükrözi. A hitelminősítő intézetek, például a Moody’s, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings különböző tényezők, például a kibocsátó pénzügyi teljesítménye, piaci helyzete, a menedzsment minősége és gazdasági kilátásai alapján ítélik meg.
A minősítési rendszer jellemzően egy betűrendes skálán alapul, ahol a legmagasabb minősítés az AAA vagy Aaa, ami alacsony nemteljesítési kockázatot, a legalacsonyabb pedig a D, ami magas nemteljesítési kockázatot jelez. Az elsőbbségi nem biztosított adósságminősítés jellemzően magasabb, mint az alárendelt adósságminősítés, amelyet olyan adósságinstrumentumokhoz rendelnek, amelyek nemteljesítés vagy felszámolás esetén alacsonyabb prioritásúak.
A befektetők a szenior nem biztosított adósságminősítést arra használják, hogy felmérjék egy vállalat adósságinstrumentumának hitelkockázatát, mielőtt befektetnének abba. A magasabb minősítés alacsonyabb nemteljesítési kockázatot jelez, és ezért a kibocsátó által kínált alacsonyabb kamatlábat. Másrészt az alacsonyabb minősítés magasabb nemteljesítési kockázatot jelez, és ezért a kibocsátó által a kockázat ellensúlyozására kínált magasabb kamatlábat.
Az elsőbbségi adósság olyan típusú hitelfelvétel, amely nemteljesítés vagy csőd esetén elsőbbségi követeléssel rendelkezik a hitelfelvevő eszközeire. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat nem teljesíti adósságfizetési kötelezettségét, az elsőbbségi adósságtulajdonosok lesznek az elsők, akiket a vállalat eszközeiből a többi hitelező vagy részvényes előtt visszafizetnek. Az elsőbbségi adósságot kevésbé kockázatosnak tekintik, mint más adósságformákat, mivel a visszafizetési hierarchiában magasabb prioritású, és ezért általában alacsonyabb kamatlábbal rendelkezik, mint a másodlagos vagy alárendelt adósság. Az elsőbbségi adósságok közé tartoznak például a bankhitelek, a kötvények és a kötvények. Az elsőbbségi adósság gyakori finanszírozási forma a vállalkozások számára, különösen azok számára, amelyek stabil pénzforgalommal és erős hitelminősítéssel rendelkeznek.
A fedezetlen adósság minden olyan adósságtípusra utal, amelyet nem támaszt biztosíték, például ház, autó vagy más eszköz. Más szóval olyan kölcsönről vagy hitelről van szó, amelyet nem fedez semmilyen tárgyi eszköz. A fedezetlen adósságok közé tartoznak például a hitelkártyaadósságok, a személyi kölcsönök, az orvosi számlák, a diákhitelek és a fizetésnapi kölcsönök. Mivel az ilyen típusú adósságok nem rendelkeznek biztosítékkal, a hitelezők magasabb kamatlábakat vagy díjakat számíthatnak fel, hogy ellensúlyozzák a nemfizetés kockázatát. Fizetés elmaradása esetén a hitelezők jogi lépéseket tehetnek, vagy behajtó ügynökséget bízhatnak meg a fennálló egyenleg behajtásával, de nem foglalhatnak le semmilyen vagyontárgyat a tartozás fedezésére.
A bankok az elsőbbségi fedezetlen adósságot azért bocsátják ki, hogy működésük és különböző hitelezési tevékenységeik támogatásához forrásokat szerezzenek. Az elsőbbségi nem biztosított adósság egy olyan kötvénytípus, amelynek nincs fedezete, azaz a banknak nem kell semmilyen eszközt biztosítékként felajánlania. Ez az adósságtípus a befektetők számára kockázatosabbnak számít, mint a biztosított adósság, például a jelzáloggal fedezett értékpapírok, de magasabb hozamot is kínálhat.
A bankok többek között azért bocsátanak ki elsőbbségi nem biztosított adósságot, hogy diverzifikálják finanszírozási forrásaikat. Azáltal, hogy a befektetők széles köréhez férnek hozzá, beleértve az intézményi befektetőket és a lakossági befektetőket, a bankok csökkenthetik az egyetlen finanszírozási forrástól való függőségüket. Ez segíthet csökkenteni a piaci zavarok esetén fellépő finanszírozási szűkösség kockázatát.
Egy másik ok, amiért a bankok elsőbbségi nem biztosított adósságot bocsátanak ki, a likviditás fenntartása. A bankoknak a napi működési szükségleteik kielégítéséhez készpénzhez kell jutniuk, és az adósságkibocsátás megbízható finanszírozási forrást biztosíthat számukra. Az elsőbbségi nem biztosított adósságot jellemzően többéves futamidővel bocsátják ki, ami lehetővé teszi a bankok számára, hogy középtávon kiszámítható finanszírozási forrást biztosítsanak.
Végezetül a bankok a tőkeszerkezetük optimalizálásának eszközeként is kibocsáthatnak elsőbbségi nem biztosított adósságot. A bankoknak bizonyos tőkeszinteket kell fenntartaniuk, hogy megfeleljenek a szabályozói követelményeknek, és az adósságkibocsátás segíthet egyensúlyt teremteni a tőkeszerkezetben a saját és az idegen tőke arányában. Az elsőbbségi biztosíték nélküli adósság vonzó lehetőség lehet a bankok számára, mivel az új részvények kibocsátásával ellentétben nem hígítja a meglévő részvényesek saját tőkéjét.