Üzleti cash flow maximalizálása: a kintlévőségek és a készpénz megértése


A vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívás a pénzforgalom kezelése. Sok vállalkozó nehezen tud különbséget tenni a követelések és a készpénz között, ami zavarhoz és pénzügyi instabilitáshoz vezethet. A két fogalom közötti különbség megértése kulcsfontosságú a vállalkozás pénzügyeinek kezeléséhez és a pénzforgalom maximalizálásához.

A követelések az az összeg, amellyel a vevői vagy ügyfelei tartoznak a vállalkozásának a már teljesített, de még ki nem fizetett árukért vagy szolgáltatásokért. Más szóval, az AR az a pénzösszeg, amelyet a vállalkozásnak meg kell kapnia a vevőitől. Az AR eszköznek minősül a mérlegben, mivel olyan pénzt képvisel, amely a közeljövőben érkezik a vállalkozáshoz.

A készpénz viszont azt a tényleges pénzt jelenti, amellyel a vállalkozása rendelkezik. Ez magában foglalja a pénztárgépében vagy széfjében lévő fizikai készpénzt, valamint az üzleti bankszámlájára befizetett pénzt. A készpénz szintén eszköz a mérlegben, de likvidebb eszköznek minősül, mint az AR, mivel azonnal felhasználható.

Bár mind az AR, mind a készpénz fontos eszköz a vállalkozása számára, nem felcserélhetők egymással. Az AR olyan pénzt jelent, amellyel a vállalkozása tartozik, de még nem kapta meg, ami azt jelenti, hogy nem használható fel számlák kifizetésére vagy vásárlásokra, amíg azt be nem szedik. A készpénz viszont azonnal felhasználható a kiadások kifizetésére vagy a vállalkozásba történő befektetésre.

Az AR kezelése kritikus fontosságú az egészséges pénzforgalom fenntartásához. Minél tovább tart, amíg az ügyfelei kifizetik a számláikat, annál tovább kell várnia a vállalkozásnak arra, hogy megkapja a saját számláinak és kiadásainak kifizetéséhez szükséges készpénzt. Az AR hatékony kezelése érdekében fontos, hogy világos számlázási és fizetési irányelvekkel, valamint a késedelmes fizetések nyomon követésére és nyomon követésére szolgáló rendszerrel rendelkezzen.

Összefoglalva, a kintlévőségek és a készpénz közötti különbség megértése alapvető fontosságú a vállalkozás pénzforgalmának maximalizálásához. Bár mindkettő fontos eszköz, a készpénz likvidebb és azonnal felhasználható, míg a kintlévőségek olyan pénzt jelentenek, amellyel vállalkozása tartozik, de még nem kapta meg. A kintlévőségek hatékony kezelésével és egy egészséges készpénztartalék fenntartásával biztosíthatja, hogy vállalkozása rendelkezzen a virágzáshoz szükséges készpénzzel.

FAQ
Milyen típusú számlák a készpénz és a követelések?

A készpénz és a követelések a forgóeszközök mindkét típusa a számvitelben.

A készpénz olyan likvid eszköz, amely azonnal rendelkezésre áll a vállalat számára, és a napi működés során felhasználható. Ide tartozhat a fizikai készpénz, a bankszámlaegyenlegek és a beérkezett, de még be nem fizetett csekkek. A készpénzt a vállalat mérlegében forgóeszközként tartják nyilván, és gyakran különböző alszámlákra bontják, mint például az aprópénz és az átutalt készpénz.

A követelés viszont az a pénzösszeg, amellyel a vállalat az ügyfelei tartoznak a hitelre nyújtott árukért vagy szolgáltatásokért. Ha az értékesítés hitelre történik, a tartozás összegét a vállalat mérlegében követelésként tartják nyilván. A követelések szintén forgóeszköznek minősülnek, mivel várhatóan rövid időn belül (általában 30-90 napon belül) behajtásra kerülnek.

Mind a készpénz, mind a követelések fontos mutatói a vállalat pénzügyi egészségének és likviditásának. A készpénz pillanatfelvételt nyújt a vállalat azon képességéről, hogy képes-e kifizetni a számláit és befektetni a működésébe, míg a követelések a potenciális jövőbeli pénzbeáramlást jelentik.

Milyen számlák számítanak készpénznek?

A készpénznek minősülő számlák közé jellemzően a fizikai fizetőeszközök, például a bankjegyek és érmék, valamint a bankszámlákon, például folyószámlákon, megtakarítási számlákon, pénzpiaci számlákon és betéti jegyeken tartott pénzeszközök tartoznak. Emellett a pénzeszköz-egyenértékesek, például a nagy likviditású befektetések, amelyek három hónapon belül vagy annál rövidebb idő alatt könnyen készpénzre válthatók, például a kincstárjegyek, a kereskedelmi papírok és a pénzpiaci alapok, számviteli és könyvelési célokból szintén pénzforgalmi számláknak tekinthetők. Általában minden olyan számla készpénzszámlának tekinthető, amely könnyen hozzáférhető és likvid pénzeszközöket képvisel, amelyekhez könnyen hozzá lehet férni, és amelyeket tranzakciókra vagy befektetésekre lehet használni.

Mi számít készpénznek a könyvelésben?

A számvitelben készpénznek minősül minden olyan fizikai fizetőeszköz, amellyel egy vállalat rendelkezik, például bankjegyek, érmék és csekkek, amelyeket letétbe helyeztek és azonnal kivehetők. A fizikai pénznemeken kívül a készpénz magában foglalja a vállalat bankszámláin, például a megtakarítási számlákon, a folyószámlákon és a pénzpiaci számlákon azonnal rendelkezésre álló pénzeszközöket is.

Továbbá a pénzeszköz-egyenértékesek is pénzeszköznek minősülnek a számvitelben. A pénzeszköz-egyenértékesek olyan nagy likviditású befektetések, amelyek könnyen készpénzre válthatók, mint például a rövid lejáratú államkötvények, kincstárjegyek és kereskedelmi papírok. Ezek a befektetések három hónapnál rövidebb lejáratúak, és azért tekinthetők nagymértékben likvid eszközöknek, mert szükség esetén gyorsan készpénzre válthatók.

Fontos megjegyezni, hogy a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek gyakran a „forgóeszközök” címszó alatt szerepelnek a vállalat mérlegében. Ezeket az eszközöket várhatóan egy éven belül vagy annál rövidebb időn belül felhasználják vagy készpénzre váltják, ami a vállalat likviditásának és általános pénzügyi helyzetének fontos mutatójává teszi őket.

Milyen példák vannak a követelésekre?

A követelések a számvitelben használt kifejezés, amely a vevők vagy ügyfelek által az eladott, de még ki nem fizetett árukért vagy szolgáltatásokért járó pénzösszeget jelöli. Néhány példa a követelésekre:

1. Az ügyfeleknek hitelre értékesített árukról vagy szolgáltatásokról kiállított számlák

2. A vevői számlák. Az ügyfelektől jövőbeni árukért vagy szolgáltatásokért előre kapott kifizetések

3. Bérleti díjról, közüzemi szolgáltatásokról vagy egyéb üzleti költségekről szóló kintlévőségek

4. Az ügyfelektől a leszállított, de még ki nem fizetett árukért vagy szolgáltatásokért járó kifizetések

5. A vevőktől kapott előlegek. Vevőknek vagy ügyfeleknek nyújtott kölcsönök vagy hitelek

Általában minden olyan pénz, amellyel egy vállalkozásnak tartoznak, és amelyet még nem fizettek ki, de várhatóan a jövőben fognak kifizetni, követelésnek minősül. A követelések megfelelő kezelése fontos az egészséges pénzforgalom fenntartásához és annak biztosításához, hogy a vállalkozás elegendő működő tőkével rendelkezzen a hatékony működéshez.