A vállalati demokrácia olyan fogalom, amely arra az elképzelésre utal, hogy a vállalatok részvényeseinek beleszólásuk van a vállalat irányításába. Ez a vállalat irányát befolyásoló fontos döntésekről való szavazati jogon keresztül valósul meg. A részvényesek szavazati joga a vállalatirányítás egyik alapelve, és elengedhetetlen a vállalati hatalom kiegyensúlyozottságának és elszámoltathatóságának biztosításához.
A részvényesek szavazati joga hagyományosan az igazgatótanács megválasztására korlátozódott. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb igény mutatkozott a nagyobb részvényesi demokrácia iránt, különösen olyan kérdésekben, mint a vezetői fizetések, a környezeti és társadalmi felelősségvállalás, valamint a vállalati stratégia. A részvényesek egyre nagyobb beleszólást követelnek a vállalatok vezetésébe, és ez számos fontos reformot eredményezett a vállalatirányításban.
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb fejleménye a „say-on-pay” szavazások bevezetése volt. Ezek nem kötelező érvényű szavazások, amelyek lehetőséget adnak a részvényeseknek, hogy kifejezzék véleményüket a vezetői fizetésekről. A „say-on-pay” szavazások egyre népszerűbbé váltak, különösen a pénzügyi válságot követően, és ma már számos országban a vállalatirányítás szokásos elemévé váltak.
Egy másik fontos fejlemény a proxy access egyre szélesebb körű alkalmazása. A proxy access lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy igazgatósági tagokat jelöljenek az igazgatótanácsba, ahelyett, hogy egyszerűen egy előre kiválasztott jelöltlistáról szavaznának. Ez nagyobb ellenőrzést biztosít a részvényesek számára az igazgatótanács összetétele felett, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az igazgatótanács jobban reagáljon a részvényesek igényeire és érdekeire.
E fontos reformok ellenére még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a részvényesi demokrácia valóban hatékony legyen. Sok vállalat megpróbálta korlátozni a részvényesek jogait, például azzal, hogy magas tulajdonosi küszöbértékeket szabott meg a határozatok benyújtásához, vagy más taktikákat alkalmazott a részvényesek döntéshozatali folyamatban való részvételének korlátozására. Ahhoz, hogy a részvényesi demokrácia valóban hatékony legyen, fontos, hogy a részvényeseknek joguk legyen szavazni minden, a vállalatot érintő fontos döntésről, és hogy ezek a szavazatok kötelező érvényűek legyenek.
Összefoglalva, a részvényesek szavazati joga a vállalatirányítás egyik alapelve. Alapvető fontosságú a vállalati hatalom kiegyensúlyozottságának és elszámoltathatóságának biztosításához, valamint a nagyobb részvényesi demokrácia előmozdításához. Bár az elmúlt években fontos reformok történtek, még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy a részvényesi demokrácia valóban hatékony legyen. Ehhez a reformok iránti folyamatos elkötelezettségre és a status quo megkérdőjelezésére való hajlandóságra van szükség.