Napjaink dinamikus vállalati világában a vállalati kultúra a vállalat sikerének egyik legjelentősebb befolyásolója. Ez az az identitás, amely meghatározza a vállalat értékeit, normáit, hiedelmeit és viselkedését. A szervezeti kultúra döntő szerepet játszik a vállalat döntéseinek, célkitűzéseinek és eredményeinek alakításában. Az egyik megközelítés, amely segít az erős vállalati kultúra kialakításában, a „szimbolikus megközelítés”.
A szimbolikus megközelítés a szimbólumok, műtárgyak és történetek használatára utal, amelyekkel a vállalati kultúrát közvetítik a munkavállalók, az érdekelt felek és az ügyfelek felé. A vállalatok olyan szimbolikus tárgyakat használnak, mint a logók, szlogenek és még az irodai dekoráció is, hogy az összetartozás és a büszkeség érzését keltsék az alkalmazottakban. A szimbolikus megközelítés segít összehangolni az alkalmazottak céljait a vállalat célkitűzéseivel, közös célt és közös értékeket teremtve.
A szimbolikus megközelítés segít abban is, hogy a vállalatról pozitív kép alakuljon ki az ügyfelek fejében. A vállalatok szimbólumokat használnak értékeik és meggyőződéseik bemutatására, amelyek gyakran összhangban vannak az ügyfelek preferenciáival. Az Apple logója például az innovációt, a kreativitást és az egyszerűséget szimbolizálja, vagyis azokat az értékeket, amelyeket a vállalat képvisel. Hasonlóképpen, a Coca-Cola „Taste the Feeling” szlogenje azt mutatja be, hogy a vállalat a vásárlókkal való érzelmi kapcsolatra összpontosít.
A szimbolikus megközelítés alkalmazásának másik előnye, hogy segít a vállalat megkülönböztető identitásának kialakításában. A vállalatok gyakran használnak olyan szimbólumokat, amelyek megkülönböztetik őket a versenytársaiktól. Például a Nike „Swoosh” logója az egyik legfelismerhetőbb szimbólum a sportvilágban, ami megkülönbözteti a versenytársaktól. Hasonlóképpen, a McDonald’s arany ívei szimbolizálják a vállalat jelenlétét és dominanciáját a gyorsétterem-iparban.
Összefoglalva, a szimbolikus megközelítés hatékony módja az erős vállalati kultúra kialakításának, amely összhangban van a vállalat céljaival, értékeivel és meggyőződésével. A szimbólumok, műtárgyak és történetek használatával a vállalatok a büszkeség és az összetartozás érzését kelthetik az alkalmazottaikban, miközben pozitív képet alakíthatnak ki az ügyfeleik fejében. Ez segít megteremteni a vállalat megkülönböztető identitását, ami megkülönbözteti a versenytársaktól. Ezért a vállalatoknak a szimbolikus megközelítést kell alkalmazniuk a növekedést, az innovációt és a sikert elősegítő kultúra kialakításához.
A szervezet szimbolikus perspektívája egy olyan elmélet, amely szerint a szervezetek nem pusztán egymással összefüggő részek strukturált rendszerei, hanem inkább szimbolikus jelentéssel átitatott komplex entitások. Ez a perspektíva azt állítja, hogy a szervezeteket nemcsak a külső környezet, hanem belső kultúrájuk, értékeik, hiedelmeik és gyakorlataik is befolyásolják.
A szimbolikus perspektíva szerint a szervezetek nem csupán racionális gépek, amelyek előre meghatározott szabályok és eljárások szerint működnek. Inkább társadalmi konstrukciók, amelyeket tagjaik észlelései, tapasztalatai és értelmezései alakítanak. Ez a perspektíva a szervezeti kultúra, a szimbólumok és rítusok fontosságát hangsúlyozza a szervezeti viselkedés és döntéshozatal alakításában.
Ebben a perspektívában a szervezeteket olyan társadalmi rendszereknek tekintik, amelyek folyamatosan fejlődnek és alkalmazkodnak a környezetük változásaihoz. Nem csupán statikus struktúrák, amelyek elszigetelten léteznek, hanem dinamikus és interaktív entitások, amelyeket számos tényező befolyásol, beleértve a technológiát, a politikát, a társadalmi normákat és a kulturális gyakorlatokat.
A szimbolikus perspektíva a szervezeteken belüli kommunikáció fontosságát is kiemeli, mivel a kommunikáció révén jönnek létre és oszlanak meg a jelentések a tagok között. A szimbólumok, a nyelv és a kommunikáció egyéb formái a szervezeti identitás, értékek és meggyőződések megteremtésére és megerősítésére szolgálnak.
Összességében a szervezet szimbolikus perspektívája azt sugallja, hogy a szervezetek nem pusztán racionális rendszerek, hanem inkább komplex társadalmi konstrukciók, amelyeket számos tényező alakít, többek között a kultúra, az értékek, a hiedelmek és a kommunikáció. A szimbolikus perspektíva megértésével a szervezetek jobban megérthetik, hogy kultúrájuk és kommunikációs gyakorlatuk hogyan befolyásolja viselkedésüket és döntéshozatali folyamataikat.
A szimbólumok több okból is fontosak a szervezeti kultúrában. Először is, a szimbólumok segítenek kommunikálni a szervezet számára központi jelentőségű értékeket, hiedelmeket és normákat. A szervezeti kultúra e kulcsfontosságú elemeihez kapcsolódó szimbólumok használatával az alkalmazottak könnyebben megérthetik, hogy mit várnak el tőlük, és hogyan kell viselkedniük.
Másodszor, a szimbólumok segíthetnek az identitás és az összetartozás érzésének kialakításában a munkavállalók körében. Ha a munkavállalók azonosulnak a szervezet szimbólumaival, nagyobb valószínűséggel éreznek büszkeséget és felelősséget a munkájuk iránt. Ez magasabb szintű elkötelezettséghez és a szervezet iránti elkötelezettséghez vezethet.
Harmadszor, a szimbólumok segíthetnek megerősíteni a szervezet kulturális normáit és értékeit. A szimbólumok következetes és feltűnő használatával a szervezetek közös megegyezést teremthetnek arról, hogy mit tartanak fontosnak és kívánatos viselkedésnek. Ez segíthet annak biztosításában, hogy a munkavállalók igazodjanak a szervezet céljaihoz és célkitűzéseihez.
Negyedszer, a szimbólumok felhasználhatók a szervezetnek a versenytársaktól való megkülönböztetésére. A szervezethez kapcsolódó egyedi szimbólumok létrehozásával a vállalatok olyan egyedi márkaidentitást hozhatnak létre, amely megkülönbözteti őket a piacon lévő többi cégtől.
Összességében a szimbólumok a szervezeti kultúra fontos aspektusai, mivel segítenek az értékek közvetítésében, az identitás és az összetartozás érzésének megteremtésében, a kulturális normák megerősítésében és a szervezetnek a versenytársaktól való megkülönböztetésében.