Üzlettulajdonosként Ön is tudja, milyen fontos, hogy vállalata és eszközei védelme érdekében biztosítással rendelkezzen. De mi történik akkor, ha vállalkozása bevételkiesést szenved el előre nem látható körülmények, például természeti katasztrófa, világjárvány vagy bármely más olyan esemény miatt, amely megakadályozza a szokásos működésben? Szerencsére sok biztosítási kötvény tartalmaz fedezetet az üzleti bevételkiesésre. Íme néhány tipp, amely segít Önnek eligazodni a kárigénylés folyamatában.
Mielőtt kárigényt nyújthatna be, elengedhetetlen, hogy megértse a biztosítási kötvény részleteit. A jövedelemkiesés fedezete általában akkor érvényes, ha vállalkozása egy fedezett esemény miatt részben vagy teljesen működésképtelenné válik. Ilyen esemény lehet például az Ön tulajdonában bekövetkezett kár, kötelező evakuálási parancs vagy kormányzati leállás. Feltétlenül nézze át a biztosítási kötvényét, és értse meg, hogy milyen típusú eseményekre terjed ki a fedezet, a biztosítási összeghatárok, valamint az esetlegesen alkalmazandó kizárások és önrészek.
A kárigénye alátámasztásához dokumentálnia kell a veszteségeit. Ez magában foglalhat pénzügyi nyilvántartásokat, például eredménykimutatásokat, adóbevallásokat és mérlegeket. Nyilvántartást kell vezetnie az esemény következtében felmerült további költségekről is, például az ideiglenes költözési költségekről vagy a sérült berendezések cseréjének költségeiről. Mindenképpen őrizze meg az ezekkel a kiadásokkal kapcsolatos összes nyugtát és számlát.
Az üzleti bevételkiesés miatti kárigény benyújtásakor fontos, hogy szorosan együttműködjön a biztosítótársaságával. A biztosító valószínűleg kijelöl egy kárrendezőt, aki kivizsgálja a kárigényt és meghatározza a veszteség összegét. Fontos, hogy együttműködő legyen, és minden kért információt vagy dokumentációt időben nyújtson be. Ne feledje, hogy a kárrendezési eljárás hosszadalmas lehet, ezért legyen türelmes és kitartó a biztosítóval való kapcsolattartás során.
Ha nehezen boldogul a kárrendezési folyamatban, vagy úgy érzi, hogy a biztosító nem kínál tisztességes kártérítést, érdemes megfontolni egy állami kárrendező felbérlését. Ezek a szakemberek segíthetnek dokumentálni a veszteségeit, tárgyalni a biztosítóval, és biztosítani, hogy a lehető legnagyobb összegű kártérítést kapja. Bár az állami kárbecslő felbérlése a kártérítés egy bizonyos százalékába kerül, megéri, ha nehezen kapja meg a megérdemelt kártérítést.
Összefoglalva, a jövedelemkiesés fedezete értékes védelmet nyújthat vállalkozása számára, de fontos, hogy megértse a kötvényét, dokumentálja a veszteségeit, együttműködjön a biztosítóval, és szükség esetén fontolja meg egy nyilvános kárbecslő felbérlését. Ha ezeket a lépéseket megteszi, maximalizálhatja az esélyeit arra, hogy megkapja a szükséges kártérítést ahhoz, hogy vállalkozása a nehéz időkben is talpon maradjon.
A jövedelemkiesést a biztosítási kárigények esetében a Business Income and Extra Expense (BIEE) fedezetnek nevezett eljáráson keresztül számítják ki. Ez a fajta fedezet arra szolgál, hogy megtérítse a biztosítottnak az elmaradt jövedelmet és az üzleti tevékenységét megzavaró, fedezett esemény következtében felmerült többletköltségeket.
A jövedelemkiesés kiszámításához a biztosító általában az eseményt megelőző és követő időszakra vonatkozóan megvizsgálja a vállalkozás pénzügyi nyilvántartásait. Ezeket a nyilvántartásokat arra használják, hogy meghatározzák a vállalkozás átlagos napi bevételeit és kiadásait. Ebből kiindulva kiszámítják azt a jövedelemösszeget, amelyet a vállalkozás a zavar időszakában szerzett volna, ha az esemény nem következett volna be.
A biztosító figyelembe veszi a vállalkozásnak az esemény következtében felmerült további kiadásait is, például az ideiglenes irodahelyiségek vagy berendezések bérlésének költségeit. Ezeket a költségeket hozzáadják a bevételkiesés kiszámításához.
Miután kiszámították a bevételkiesést és a járulékos költségeket, a biztosító általában levonja a vállalkozásnak a fennakadás ideje alatt szerzett jövedelmét. A végső összeg lesz a teljes jövedelemkiesés, amelyet a biztosító megtérít a biztosítottnak.
Fontos megjegyezni, hogy a biztosítási kárigények esetében a jövedelemkiesés kiszámítása a konkrét kötvénytől és a kárigény körülményeitől függően változhat. Mindig a legjobb, ha átnézi a kötvényt, és konzultál a biztosítóval vagy egy képzett szakemberrel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy érti a fedezetet és azt, hogy kárigény esetén hogyan számítják ki a jövedelemkiesést.
Az üzleti bevételkiesés-biztosítás jellemzően kártérítésnek vagy visszatérítésnek minősül a vállalkozás által egy fedezett esemény – például tűz, természeti katasztrófa vagy más típusú üzemzavar – után elszenvedett pénzügyi veszteségek után. Az ilyen típusú biztosítás célja, hogy segítse a vállalkozásokat az elmaradt jövedelem és a kapcsolódó költségek megtérítésében egy olyan időszakban, amikor a működésük megszakadhat.
Általában az üzleti bevételkiesés-biztosításból származó bevételek nem adókötelesek a vállalkozás jövedelmeként. Ennek az az oka, hogy a pénzeszközök célja az elmaradt jövedelem és a kapcsolódó költségek megtérítése, nem pedig új jövedelem generálása. Ez alól az általános szabály alól azonban lehetnek kivételek, a biztosítási kötvény és a vállalkozás egyedi körülményeitől függően.
Például, ha a biztosítási kötvény fedezetet nyújt a kormány által elrendelt üzemszünet miatti bevételkiesésre, például egy világjárvány idején, a bevétel adóköteles lehet. Továbbá, ha a vállalkozás korábban adólevonást igényelt olyan kiadásokra, amelyeket később a biztosítási kötvény megtérít, a visszatérítés adóköteles lehet.
Fontos, hogy a vállalkozások konzultáljanak egy adószakértővel, hogy megértsék az üzleti jövedelem biztosításuk elvesztésével kapcsolatos lehetséges adóvonzatokat.