Az előzetes leltározás az üzleti világban használt kifejezés, amely a készletgazdálkodási stratégiát írja le. Ez a készletezési stratégia a várható keresletet megelőzően történő beszerzést és készletfeltöltést foglalja magában. Az elképzelés lényege, hogy a jövőbeli kereslet előrejelzésével a vállalkozás elkerülheti a készletkimaradásokat és az elmaradt eladásokat, miközben potenciálisan profitálhat a méretgazdaságosságból és a nagybevásárlással járó alacsonyabb költségekből is.
Az előzetes készletezést általában olyan iparágakban alkalmazzák, ahol a kereslet kiszámítható vagy szezonális, például a kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. Például egy üzlet ősszel felhalmozhat télikabátokat, a hidegebb hónapokban megnövekedett keresletre számítva. Hasonlóképpen, egy gazdálkodó extra terményeket ültethet egy aszályra vagy más időjárási eseményre számítva, amely befolyásolhatja a terméshozamot.
Bár a várakozási készlet hasznos stratégia lehet, vannak hátrányai is. Az egyik lehetséges hátrány a túlkészletezés kockázata, amely lekötheti a pénzforgalmat és megnövekedett raktározási költségekhez vezethet. Továbbá, ha a kereslet nem a vártnak megfelelően alakul, a vállalkozásnak többletkészlete maradhat, amelyet esetleg árengedménnyel kell értékesítenie vagy veszteségként leírnia.
Az előzetes készletezési stratégia hatékony végrehajtásához a vállalkozásoknak gondosan elemezniük kell a múltbeli értékesítési adatokat és trendeket, valamint a piaci feltételeket és egyéb, a keresletet befolyásoló tényezőket. Emellett jól kell ismerniük az ellátási láncot és a logisztikai képességeket, beleértve a készletek megrendelésének és átvételének átfutási idejét is.
Összefoglalva, az előrejelző készlet hatékony eszköz lehet a vállalkozások számára, amelyek igyekeznek a kereslet előtt járni és maximalizálni a nyereséget. Fontos azonban, hogy gondosan mérlegeljék a lehetséges előnyöket és kockázatokat, és alaposan ismerjék a keresletet és a kínálatot befolyásoló tényezőket. A készletgazdálkodás stratégiai megközelítésével a vállalkozások hosszú távú sikert érhetnek el a mai versenypiacon.
Az anticipációs készlet az a készlet, amelyet egy vállalkozás a jövőbeli keresletre számítva tart. Bár hasznos lehet, ha van némi várakozó készlet, ugyanakkor lekötheti a tőkét, és növelheti a veszteségek kockázatát, ha a kereslet nem valósul meg. Íme néhány módszer a várakozási készlet csökkentésére:
1. Javítsa a kereslet előrejelzését: Az egyik fő ok, amiért a vállalkozások várakozási készletet tartanak, az az, hogy bizonytalanok a jövőbeli keresletet illetően. A kereslet előrejelzésének javításával a vállalkozások jobban megjósolhatják, hogy mire lesz szükségük a jövőben, és csökkenthetik a készleten tartott készlet mennyiségét.
2. Használjon just-in-time (JIT) készletet: A JIT-leltározás olyan rendszer, amelyben a készletet éppen akkor rendelik meg és kapják meg, amikor azt a termelésben felhasználják vagy a vevőknek eladják. Ez csökkentheti az előzetes leltározást, mivel biztosítja, hogy a készletet csak akkor rendelik meg, amikor szükség van rá.
3. Vállalkozók által kezelt leltározási rendszer (VMI) bevezetése: A VMI-rendszerben a szállító kezeli a vevő készletszintjeit. A szállító felelős a készlet feltöltéséért, ha az egy bizonyos szint alá csökken. Ez csökkentheti a várakozási készletet, mivel biztosítja, hogy a készletet csak akkor rendelik meg, amikor szükség van rá.
4. Növeli a termelés rugalmasságát: Ha egy vállalkozás képes gyorsan változtatni a termelési szinteken vagy termékvonalakon, akkor jobban tud reagálni a kereslet változásaira. Ez csökkentheti a várakozási készletet, mert a vállalkozás gyorsan a tényleges kereslethez tudja igazítani a termelési szinteket.
5. Ajánljon ösztönzőket a korai megrendelésekért: Ha egy vállalkozás ösztönzőket kínál a vevőknek a korai megrendelések leadására, akkor jobban meg tudja jósolni a jövőbeli keresletet, és csökkentheti a várakozási készlet szükségességét. A vállalkozás például kedvezményt adhat a bizonyos számú héttel korábban leadott megrendelésekre.
A csővezetékes készlet, más néven tranzitkészlet, az a készlet, amely jelenleg a szállítótól a vevőhöz szállítás alatt áll. A csővezetékes készletre példa lehet egy nyersanyagszállítmány a beszállítótól a gyártóüzembe. Ha a szállítmány már úton van, az mindaddig csővezetékes készletnek minősül, amíg el nem éri a rendeltetési helyét, és a vevő át nem veszi. Az ilyen típusú készleteket a vállalkozásoknak fontos nyomon követniük, mivel hatással lehetnek az átfutási időkre és a gyártási ütemtervekre. A csővezeték-készlet nyomon követésével a vállalkozások biztosíthatják, hogy elegendő készlettel rendelkezzenek a kereslet kielégítéséhez, és elkerülhetik a készletkimaradásokat vagy a termelési késedelmeket.
A csővezeték-készlet azt a készletet jelenti, amely jelenleg a szállítótól vagy gyártótól a raktárba vagy a raktárba szállítás alatt áll. Más néven tranzitkészletnek vagy tranzitárunak is nevezik. Ez a készlet még nem áll rendelkezésre értékesítésre, de már le van kötve vásárlásra, és a vállalkozás készletmérlegében már elszámolták.
A csővezeték-készlet a vállalat ellátási láncának menedzsmentjének lényeges eleme, és kritikus fontosságú annak biztosítása, hogy a csővezetékben elegendő készlet álljon rendelkezésre a kereslet kielégítésére. A túl nagy csővezeték-készlet azonban lekötheti a működőtőkét és növelheti a könyvviteli költségeket.
A csővezeték-készlet hatékony kezeléséhez a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük az átfutási időkkel, a rendelési mennyiségekkel és a tranzitidővel. Pontos adatokkal kell rendelkezniük az értékesítési előrejelzésekről és a keresleti mintákról is. Ezen információk birtokában a vállalkozások optimalizálhatják csővezeték-készleteiket, hogy elegendő készlettel rendelkezzenek a vevői igények kielégítésére anélkül, hogy túl sok tőkét kötnének le a készletekben.
Összességében a csővezeték-készlet a vállalkozás készletgazdálkodási stratégiájának kritikus eleme, és kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy a termékek akkor álljanak a vásárlók rendelkezésére, amikor szükségük van rájuk.