A visszajelzés a személyes és szakmai fejlődés egyik legfontosabb eleme. Lehetővé teszi számunkra, hogy betekintést nyerjünk erősségeinkbe és gyengeségeinkbe, fejlesszük készségeinket és tudásunkat, valamint javítsuk teljesítményünket. Másoktól visszajelzést kérni azonban ijesztő feladat lehet. Akár a feletteseinktől, kollégáinktól, barátainktól vagy családtagjainktól kérünk visszajelzést, sebezhetőnek, védekezőnek vagy bizonytalannak érezhetjük magunkat azzal kapcsolatban, hogyan fogadjuk az észrevételeiket és hogyan válaszoljunk rájuk. Íme néhány tipp, hogyan kérjünk visszajelzést hatékonyan és konstruktívan.
Mielőtt visszajelzést kér, fontos, hogy tisztázza céljait és elvárásait. Munkájának vagy viselkedésének mely konkrét aspektusairól szeretne visszajelzést kapni? Milyen típusú visszajelzést vár (pl. pozitív, építő, kritikus)? Mit tervez tenni a kapott visszajelzésekkel? Azzal, hogy világosan és pontosan megfogalmazza célját és elvárásait, segítheti a visszajelzést adó személyeket abban, hogy releváns és megvalósítható visszajelzést adjanak Önnek.
Nem minden visszajelzésszolgáltató egyforma. Egyesek nagyobb szakértelemmel, tapasztalattal vagy tudással rendelkezhetnek, mint mások. Némelyikük elfogult, elfogult vagy összeférhetetlen, ami torzíthatja a visszajelzéseiket. Ezért fontos, hogy olyan visszajelzésszolgáltatókat válasszon, akik megbízhatóak, hitelesek és relevánsak az Ön céljai szempontjából. Ilyen lehet a felettesed, a mentorod, a coachod, a kollégád vagy az ügyfeled, az igényeidtől és a kontextustól függően.
A visszajelzés kérésekor fontos, hogy olyan nyílt végű kérdéseket tegyen fel, amelyek arra ösztönzik a visszajelzést adó személyeket, hogy osszák meg gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat. A nyílt végű kérdésekre példák lehetnek a következők: „Mit gondolsz az eddigi munkámról?” „Melyek azok a területek, amelyeken javíthatnék?” „Mit gondol, milyen benyomást keltek bennem mások?” Miután feltette a kérdést, aktívan hallgassa meg a válaszukat anélkül, hogy félbeszakítaná vagy védekezne. Próbálja megérteni a nézőpontjukat, tegyen fel további kérdéseket, és tisztázza a kétértelmű vagy homályos visszajelzéseket.
A visszajelzés kézhezvétele után fontos, hogy megköszönje a visszajelzést adóknak az idejüket, az erőfeszítéseiket és az őszinteségüket. Még ha a visszajelzés nem is az, amit hallani akart, a hála és a tisztelet kimutatása segíthet a bizalom és a kapcsolat kiépítésében a visszajelzést adókkal. Ezenkívül fontos, hogy a kapott visszajelzések alapján tegyen lépéseket, legyen szó akár készségeinek fejlesztéséről, viselkedésének megváltoztatásáról vagy további visszajelzések kéréséről. Ha hajlandóságot mutat a tanulásra és a fejlődésre, a visszajelzést a személyes és szakmai fejlődés hatékony eszközévé teheti.
Összefoglalva, a visszajelzés kérése olyan készség, amely idővel megtanulható és finomítható. Ha tisztában van a céljával és az elvárásaival, a megfelelő visszajelzést adó személyeket választja ki, nyitott kérdéseket tesz fel, és aktívan figyel, maximalizálhatja a visszajelzés előnyeit, és fokozhatja teljesítményét és növekedését. Ne feledje, a visszajelzés nem az Ön személyiségének megítélése vagy értékelése, hanem értékes információforrás és betekintés, amely segíthet Önnek abban, hogy teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket.
A visszajelzések bekérése a főnökétől fontos szempont az alkalmazottak irányításában. Íme néhány lépés, amelyet érdemes követni, ha visszajelzést kér a főnökétől:
1. Szervezzen meg egy találkozót: Kérjen találkozót a főnökével, hogy megbeszélje a munkateljesítményét, és kérjen visszajelzést. Ez azt mutatja, hogy proaktív és komolyan gondolja a teljesítménye javítását.
2. Legyen konkrét: Legyen világos, hogy miről szeretne visszajelzést kapni. Kérje meg a főnökét, hogy adjon visszajelzést a munkateljesítményének konkrét aspektusairól, például a kommunikációs készségeiről, az időgazdálkodásáról vagy a munka minőségéről.
3. Legyen nyitott: Legyen nyitott az építő jellegű kritika fogadására. Előfordulhat, hogy a főnöke olyan visszajelzést ad, amellyel nem feltétlenül ért egyet, de fontos, hogy nyitottan hallgassa meg, és vegye figyelembe a nézőpontját.
4. Kérjen példákat: Kérje meg a főnökét, hogy hozzon konkrét példákat olyan helyzetekre, ahol másképp is kezelhette volna a dolgokat, vagy ahol kitűnően teljesített. Ezáltal jobban megértheti a visszajelzéseit, és segít azonosítani a javítandó területeket.
5. Jegyzeteljen: A megbeszélés során készítsen jegyzeteket, hogy ne felejtsen el semmilyen fontos pontot. Ez azt is megmutatja a főnökének, hogy komolyan veszi a visszajelzéseit.
6. Kövesse nyomon az eseményeket: A megbeszélés után folytassa a megbeszélést a főnökével, hogy megköszönje neki a visszajelzést, és tudassa vele, hogyan tervezi megvalósítani a javaslatait.
Ne feledje, hogy a főnöke visszajelzéseinek kikérése folyamatos folyamat. Tervezzen rendszeres ellenőrző találkozókat, hogy megbeszélje az előrehaladását, és továbbra is kérjen visszajelzést a munkateljesítménye javítása érdekében.
A visszajelzés kérése trükkös lehet, különösen akkor, ha el akarja kerülni, hogy túl közvetlen vagy konfrontatívnak tűnjön. Vannak azonban módszerek arra, hogy közvetlen kérés nélkül is gyűjtsön visszajelzést az alkalmazottaitól. Az egyik megközelítés az, hogy olyan környezetet teremt, ahol a visszajelzéseket bátorítják és örömmel fogadják. Ezt úgy teheti meg, hogy rendszeresen ellenőrzi a csapatát, nyílt végű kérdéseket tesz fel, és aktívan meghallgatja a válaszokat. Egy másik megközelítés a rendszeres csapatmegbeszélések tartása, ahol megvitatja a projektek előrehaladását, és arra ösztönzi a csapattagokat, hogy osszák meg gondolataikat és ötleteiket. Emellett felméréseket vagy anonim visszajelző űrlapokat is készíthet, hogy visszajelzéseket gyűjtsön a csapatától anélkül, hogy kellemetlen helyzetbe hozná őket. Bármelyik megközelítést is választja, fontos, hogy a nyílt kommunikáció kultúráját teremtse meg, ahol a visszajelzéseket értékelik és a csapat teljesítményének javítására használják fel.