{"id":10257,"date":"2023-04-24T00:00:00","date_gmt":"2023-04-24T00:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/a-statisztikai-elemzes-muveszetenek-elsajatitasa-az-openoffice-segitsegevel-calculating-variance\/"},"modified":"2023-04-24T00:00:00","modified_gmt":"2023-04-24T00:00:00","slug":"a-statisztikai-elemzes-muveszetenek-elsajatitasa-az-openoffice-segitsegevel-calculating-variance","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/a-statisztikai-elemzes-muveszetenek-elsajatitasa-az-openoffice-segitsegevel-calculating-variance\/","title":{"rendered":"A statisztikai elemz\u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa az OpenOffice seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel: Calculating Variance"},"content":{"rendered":"
\n
<\/div>\n

Az OpenOffice egy n\u00e9pszer\u0171 ny\u00edlt forr\u00e1sk\u00f3d\u00fa szoftvercsomag, amely sz\u00e1mos alkalmaz\u00e1st k\u00edn\u00e1l sz\u00f6vegszerkeszt\u00e9shez, t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9shez \u00e9s prezent\u00e1ci\u00f3khoz. Az OpenOffice Calc, a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 alkalmaz\u00e1s egyik leghasznosabb adatelemz\u00e9si funkci\u00f3ja a variancia kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge. A variancia egy statisztikai m\u00e9r\u0151sz\u00e1m, amely azt jelzi, hogy az adatpontok egy csoportja mennyire t\u00e9r el az \u00e1tlagt\u00f3l vagy az \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9kt\u0151l. Ebben a cikkben v\u00e9gigvezetj\u00fck a variancia kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1nak l\u00e9p\u00e9sein az OpenOffice Calc programban. <\/p>\n

<\/div>\n
1. l\u00e9p\u00e9s: Adatok megad\u00e1sa <\/div>\n
<\/div>\n

Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az adatok bevitele a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151be. Gy\u0151z\u0151dj\u00f6n meg r\u00f3la, hogy adatai oszlopba vagy sorba vannak rendezve. Tegy\u00fck fel p\u00e9ld\u00e1ul, hogy van egy adatsorunk, amely az alkalmazottak \u00e1ltal egy adott feladatra ford\u00edtott id\u0151 mennyis\u00e9g\u00e9t k\u00e9pviseli. Ezeket az adatokat az A oszlopba \u00edrjuk be, az A1 cell\u00e1t\u00f3l kezdve. <\/p>\n

2. l\u00e9p\u00e9s: Az \u00e1tlag kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa <\/div>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az adatok \u00e1tlag\u00e1nak vagy \u00e1tlag\u00e1nak kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa. Ezt a B1 cell\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 „=AVERAGE(A1:A10)” k\u00e9plet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tehetj\u00fck meg (felt\u00e9telezve, hogy t\u00edz adatpont van az A1-A10 cell\u00e1kban). Ez a k\u00e9plet kisz\u00e1m\u00edtja az A1-A10-es cell\u00e1kban l\u00e9v\u0151 adatok \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. <\/p>\n

3. l\u00e9p\u00e9s: Az \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa <\/div>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az egyes adatpontok \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa. Ezt a C1 cell\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 „=A1-B1” k\u00e9plet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teheti meg (felt\u00e9telezve, hogy az \u00e1tlag a B1 cell\u00e1ban van). Ez a k\u00e9plet kivonja az \u00e1tlagot az A oszlopban l\u00e9v\u0151 minden egyes adatpontb\u00f3l. <\/p>\n

4. l\u00e9p\u00e9s: A n\u00e9gyzetes elt\u00e9r\u00e9s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa <\/div>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az egyes adatpontok \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 n\u00e9gyzetes elt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa. Ezt a D1 cell\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 „=C1^2” k\u00e9plet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teheti meg. Ez a k\u00e9plet n\u00e9gyzetre \u00e1ll\u00edtja az egyes adatpontok elt\u00e9r\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n

5. l\u00e9p\u00e9s: A sz\u00f3r\u00e1s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa <\/div>\n

Az utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s a sz\u00f3r\u00e1s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa. Ezt az E1-es cell\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 „=SUM(D1:D10)\/(COUNT(D1:D10)-1)” k\u00e9plet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teheti meg. Ez a k\u00e9plet kisz\u00e1m\u00edtja az egyes adatpontok n\u00e9gyzetes elt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszeg\u00e9t, \u00e9s elosztja az adatpontok sz\u00e1m\u00e1val m\u00ednusz eggyel. <\/p>\n

<\/div>\n

\u00d6sszefoglalva, a variancia kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa az OpenOffice Calc programban egy egyszer\u0171 folyamat, amely csak n\u00e9h\u00e1ny alapvet\u0151 k\u00e9pletet ig\u00e9nyel. Ha k\u00f6veti ezeket a l\u00e9p\u00e9seket, k\u00f6nnyen elemezheti adatait, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes betekint\u00e9st nyerhet azok eloszl\u00e1s\u00e1ba. Az OpenOffice Calc seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elsaj\u00e1t\u00edthatja a statisztikai elemz\u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s megalapozott d\u00f6nt\u00e9seket hozhat az adatok alapj\u00e1n.<\/p><\/div>\n

\n
FAQ<\/div>\n
\n
Hogyan v\u00e9gezhet\u0151 el a sz\u00f3r\u00e1s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa az Open Office programban?<\/div>\n

A sz\u00f3r\u00e1s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1hoz az Open Office-ban az STDEV f\u00fcggv\u00e9nyt haszn\u00e1lhatja. Az al\u00e1bbi l\u00e9p\u00e9seket kell k\u00f6vetnie: <\/p>\n

<\/div>\n

1. Nyisson meg egy \u00faj vagy megl\u00e9v\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatot az Open Office-ban. <\/p>\n

<\/div>\n

2. \u00cdrja be egy oszlopba vagy sorba azt az adathalmazt, amelynek a sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t ki szeretn\u00e9 sz\u00e1m\u00edtani. <\/p>\n

<\/div>\n

3. Jel\u00f6lj\u00f6n ki egy \u00fcres cell\u00e1t, ahol a sz\u00f3r\u00e1st szeretn\u00e9 megjelen\u00edteni. <\/p>\n

<\/div>\n

4. \u00cdrja be a cell\u00e1ba az „=STDEV(” sz\u00f3t. <\/p>\n

<\/div>\n

5. V\u00e1lassza ki azt a cellatartom\u00e1nyt, amely tartalmazza azt az adatk\u00e9szletet, amelyre a sz\u00f3r\u00e1st ki akarja sz\u00e1m\u00edtani. <\/p>\n

<\/div>\n

6. Z\u00e1rja be a z\u00e1r\u00f3jelet, \u00e9s nyomja meg az Enter billenty\u0171t. <\/p>\n

<\/div>\n

7. Az adathalmaz sz\u00f3r\u00e1sa megjelenik a kiv\u00e1lasztott cell\u00e1ban. <\/p>\n

<\/div>\n

Vegye figyelembe, hogy az Open Office STDEV funkci\u00f3ja alap\u00e9rtelmez\u00e9s szerint a minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t sz\u00e1m\u00edtja ki. Ha a sokas\u00e1gi sz\u00f3r\u00e1st szeretn\u00e9 kisz\u00e1m\u00edtani, haszn\u00e1lja helyette az STDEVP f\u00fcggv\u00e9nyt. <\/p>\n<\/div>\n

\n
Mi a minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak r\u00f6vid\u00edtett k\u00e9plete?<\/div>\n

A minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak r\u00f6vid\u00edtett k\u00e9plete a k\u00f6vetkez\u0151: <\/p>\n

<\/div>\n

s^2 = \u03a3(x – x\u0304)^2 \/ (n – 1) <\/p>\n

<\/div>\n

Ebben a k\u00e9pletben az s^2 a minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t, az x\u0304 a minta \u00e1tlag\u00e1t, az x a minta minden egyes adatpontj\u00e1t, a \u03a3 az \u00f6sszes \u00e9rt\u00e9k \u00f6sszeg\u00e9t, az n pedig a minta m\u00e9ret\u00e9t jelenti. <\/p>\n

<\/div>\n

A minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1hoz e k\u00e9plet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel el\u0151sz\u00f6r kivonjuk a minta \u00e1tlag\u00e1t a minta minden egyes adatpontj\u00e1b\u00f3l, az eredm\u00e9nyt n\u00e9gyzetre \u00e1ll\u00edtjuk, majd \u00f6sszegezz\u00fck ezeket a n\u00e9gyzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. Ezut\u00e1n ezt az \u00f6sszeget elosztja a minta m\u00e9ret\u00e9vel m\u00ednusz eggyel, hogy megkapja a minta sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n

<\/div>\n

Ezt a k\u00e9pletet a statisztik\u00e1ban gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k egy adatminta \u00e1tlaga k\u00f6r\u00fcli sz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. A magasabb minta sz\u00f3r\u00e1s azt jelzi, hogy az adatpontok jobban eloszlanak az \u00e1tlagt\u00f3l, m\u00edg az alacsonyabb minta sz\u00f3r\u00e1s azt jelzi, hogy az adatpontok szorosabban csoportosulnak az \u00e1tlag k\u00f6r\u00fcl. <\/p>\n<\/div>\n

\n
Hogyan hat\u00e1rozhat\u00f3 meg a sz\u00f3r\u00e1s \u00e9s az elt\u00e9r\u00e9s?<\/div>\n

A statisztik\u00e1ban a variancia \u00e9s az elt\u00e9r\u00e9s annak m\u00e9r\u0151sz\u00e1mai, hogy egy adathalmaz mennyire sz\u00f3r\u00f3dik. A variancia az \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek n\u00e9gyzet\u00e9nek \u00e1tlaga, m\u00edg az elt\u00e9r\u00e9s a variancia n\u00e9gyzetgy\u00f6ke. Az al\u00e1bbiakban a variancia \u00e9s az elt\u00e9r\u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak l\u00e9p\u00e9seit ismertetj\u00fck: <\/p>\n

<\/div>\n

1. Sz\u00e1m\u00edtsa ki az adathalmaz \u00e1tlag\u00e1t az \u00f6sszes sz\u00e1m \u00f6sszead\u00e1s\u00e1val \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kek teljes sz\u00e1m\u00e1val val\u00f3 oszt\u00e1s\u00e1val. <\/p>\n

<\/div>\n

2. Vonja ki az \u00e1tlagot az adathalmaz minden egyes \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l, hogy megtal\u00e1lja a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. <\/p>\n

<\/div>\n

3. N\u00e9gyzetelj\u00fck az egyes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. <\/p>\n

<\/div>\n

4. Adjuk \u00f6ssze az \u00f6sszes n\u00e9gyzetelt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. <\/p>\n

<\/div>\n

5. Osszuk el a n\u00e9gyzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00f6sszeg\u00e9t az \u00e9rt\u00e9kek teljes sz\u00e1m\u00e1val, hogy megtal\u00e1ljuk a varianci\u00e1t. <\/p>\n

<\/div>\n

6. Az elt\u00e9r\u00e9s kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vegy\u00fck ki a sz\u00f3r\u00e1s n\u00e9gyzetgy\u00f6k\u00e9t. <\/p>\n

<\/div>\n

Tegy\u00fck fel p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 adatsorral rendelkez\u00fcnk: 5, 7, 8, 10, 12 <\/p>\n

<\/div>\n

1. Az \u00e1tlag (5+7+8+10+12)\/5 = 8,4 <\/p>\n

<\/div>\n

2. Az \u00e1tlag (5+7+8+10+12)\/5 = 8,4 <\/p>\n

<\/div>\n

. Az \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek a k\u00f6vetkez\u0151k: -3,4, -1,4, -0,4, 1,6, 3,6 <\/p>\n

<\/div>\n

3. A n\u00e9gyzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a k\u00f6vetkez\u0151k: 11,56, 1,96, 0,16, 2,56, 12,96 <\/p>\n

<\/div>\n

4. A n\u00e9gyzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00f6sszege 29,2 <\/p>\n

<\/div>\n

5. A n\u00e9gyzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00f6sszege 29,2 <\/p>\n

<\/div>\n
<\/div>\n

. A variancia 29,2\/5 = 5,84 <\/p>\n

<\/div>\n

6. Az elt\u00e9r\u00e9s az 5,84 n\u00e9gyzetgy\u00f6ke, ami k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2,42. <\/p>\n

<\/div>\n

Az adathalmaz sz\u00f3r\u00e1sa teh\u00e1t 5,84, az elt\u00e9r\u00e9s pedig 2,42. <\/p>\n<\/div>\n

\n
A sz\u00f3r\u00e1s megegyezik a sz\u00f3r\u00e1ssal?<\/div>\n

Nem, a variancia nem azonos a sz\u00f3r\u00e1ssal. A variancia egy statisztikai m\u00e9r\u0151sz\u00e1m, amely egy adathalmaz v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t vagy sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t \u00edrja le. Kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, hogy az egyes adatpontok \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 n\u00e9gyzetes elt\u00e9r\u00e9seinek \u00e1tlag\u00e1t hat\u00e1rozzuk meg. A varianci\u00e1t az eredeti adatok n\u00e9gyzetm\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g\u00e9ben fejezik ki. <\/p>\n

<\/div>\n

M\u00e1sr\u00e9szt a sz\u00f3r\u00e1s szint\u00e9n egy adathalmaz variabilit\u00e1s\u00e1nak vagy sz\u00f3r\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u0151sz\u00e1ma. Ezt a variancia n\u00e9gyzetgy\u00f6k\u00e9nek kivon\u00e1s\u00e1val sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k ki. A sz\u00f3r\u00e1st az eredeti adatokkal megegyez\u0151 egys\u00e9gekben fejezz\u00fck ki. <\/p>\n

<\/div>\n

A variancia \u00e9s a sz\u00f3r\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti f\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy a variancia azt mutatja meg, hogy az adatok mennyire sz\u00f3r\u00f3dnak, m\u00edg a sz\u00f3r\u00e1s azt, hogy az adatok mennyire t\u00e9rnek el az \u00e1tlagt\u00f3l. A sz\u00f3r\u00e1st gyakran el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtik a varianci\u00e1val szemben, mivel k\u00f6nnyebben \u00e9rtelmezhet\u0151, \u00e9s az adatok sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t az eredeti adatokkal megegyez\u0151 m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekben adja meg. <\/p>\n

<\/div>\n

\u00d6sszefoglalva, b\u00e1r a variancia \u00e9s a sz\u00f3r\u00e1s a v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g rokon m\u00e9r\u0151sz\u00e1mai, nem ugyanazok. A variancia az \u00e1tlagt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek n\u00e9gyzet\u00e9nek \u00e1tlaga, m\u00edg a sz\u00f3r\u00e1s a variancia n\u00e9gyzetgy\u00f6ke.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az OpenOffice egy n\u00e9pszer\u0171 ny\u00edlt forr\u00e1sk\u00f3d\u00fa szoftvercsomag, amely sz\u00e1mos alkalmaz\u00e1st k\u00edn\u00e1l sz\u00f6vegszerkeszt\u00e9shez, t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9shez \u00e9s prezent\u00e1ci\u00f3khoz. Az OpenOffice Calc, a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 alkalmaz\u00e1s egyik leghasznosabb adatelemz\u00e9si funkci\u00f3ja a variancia kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9ge. A variancia egy statisztikai m\u00e9r\u0151sz\u00e1m, amely azt jelzi, hogy az adatpontok egy csoportja mennyire t\u00e9r el az \u00e1tlagt\u00f3l vagy az \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9kt\u0151l. Ebben a cikkben v\u00e9gigvezetj\u00fck a … Read more<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2999,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-10257","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-penz-es-adossag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10257","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2999"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10257"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10257\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10257"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10257"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/megnyitasa.com\/tudas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10257"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}