A szupermarketek a modern élet mindenütt jelen vannak, a legtöbb ember hetente legalább egyszer ellátogat egybe. De elgondolkodott már azon, hogyan határozzák meg az áruházak az áraikat? Kiderült, hogy az árképzésnek tudománya van, és a szupermarketek számos stratégiát alkalmaznak, hogy rávegyék Önt, hogy megváljon nehezen megkeresett pénzétől.
Az egyik leggyakoribb árképzési stratégia, amelyet a szupermarketek alkalmaznak, a „veszteségvezető” megközelítés. Ez azt jelenti, hogy egy terméket mélyen kedvezményes áron kínálnak, hogy a vásárlók belépjenek az ajtón. Ha már az üzletben vannak, azt remélik, hogy más, magasabb árú termékekkel is elcsábítják őket, és végül összességében többet költenek. Egy szupermarket például 1,99 dollárért kínálhat egy gallon tejet, miközben a normál ár 3,99 dollár. Ez azért veszteséges, mert a szupermarket a tejet alacsonyabb áron adja el, mint amennyibe a beszállítótól való megvásárlása kerül. Azonban hajlandóak vállalni ezt a veszteséget annak érdekében, hogy vonzzák a vásárlókat, és más termékek eladásával kompenzálják a veszteséget.
A szupermarketek által alkalmazott másik árképzési stratégia a „dinamikus árképzés”. Ez magában foglalja az árak valós idejű kiigazítását olyan tényezők alapján, mint a kereslet, a verseny, vagy akár az időjárás. Például, ha hőhullámot jósolnak, egy szupermarket megemelheti a jégkrém árát, hogy kihasználja a megnövekedett keresletet. Ezzel szemben, ha egy versenytárs csökkenti egy bizonyos termék árát, a szupermarket válaszul csökkentheti saját árait, hogy versenyképes maradjon.
A szupermarketek az „árhorgonyzást” is alkalmazzák a vásárlói magatartás befolyásolására. Ez azt jelenti, hogy magas árat állapítanak meg egy olyan termékre, amely valószínűleg nem fog elkelni, annak érdekében, hogy az alacsonyabb árú alternatívát jobb üzletnek tüntessék fel. Egy szupermarket például 100 dollárért kínálhat egy üveg bort, tudva, hogy kevesen fogják megvenni. Ezután azonban egy hasonló palackot 50 dollárért kínálhatnak, és ehhez képest kedvezőbbnek tűnhet.
Végül a szupermarketek „pszichológiai árképzést” alkalmaznak, hogy a termékek vonzóbbnak tűnjenek a vásárlók számára. Ez azt jelenti, hogy a termékeket egy egész szám alatt árazzák be, például 5,00 dollár helyett 4,99 dollárért. Ennek oka, hogy a vásárlók hajlamosak a .99-re végződő árakat lényegesen alacsonyabbnak érzékelni, mint a .00-ra végződő árakat, még akkor is, ha a különbség csak egy cent.
Összefoglalva, a szupermarketek számos árképzési stratégiát alkalmaznak a vásárlók elcsábítására és az eladások növelésére. A veszteségvezérléstől kezdve a dinamikus árképzésen át az árrögzítésig és a pszichológiai árképzésig a szupermarketek szakértői abban, hogy rávegyenek minket, hogy megváljunk a pénzünktől. Ha legközelebb ellátogat a szupermarketbe, nézze meg közelebbről az árakat, hátha észreveszi valamelyik taktikát.
A szupermarketek számos stratégiát alkalmaznak a vásárlók vonzása és megtartása, az eladások növelése és a piacon való versenyképesség megőrzése érdekében. A szupermarketek által gyakran alkalmazott stratégiák közé tartozik:
1. Árstratégia: A szupermarketek gyakran alkalmaznak árképzési stratégiákat, például árengedményeket, promóciókat és áregyeztetést a vásárlók vonzása és az eladások növelése érdekében.
2. Termékelhelyezési stratégia: A szupermarketek termékelhelyezési stratégiát alkalmaznak bizonyos termékek eladásának növelése érdekében. Például a magas árrésű termékek szemmagasságban vagy a pénztár közelében történő elhelyezése növelheti az eladásokat.
3. Hűségprogramok: A szupermarketek hűségprogramokat kínálnak, hogy jutalmazzák a vásárlókat a visszatérő vásárlásokért. Ezek a programok gyakran nyújtanak kedvezményeket, különleges ajánlatokat vagy jutalomra beváltható pontokat.
4. Saját márkás termékek: A szupermarketek gyakran kínálnak sajátmárkás márkákat, amelyek olcsóbbak, mint a nemzeti márkák. Ez a stratégia lehetővé teszi a szupermarketek számára, hogy növeljék haszonkulcsukat, és megfizethetőbb lehetőségeket kínáljanak a vásárlóknak.
5. Üzletberendezési stratégia: A szupermarketek az üzlet elrendezésével arra ösztönzik a vásárlókat, hogy felfedezzék az egész üzletet, és növeljék az eladásokat. Például a gyakran vásárolt árucikkek elhelyezése az üzlet hátsó részében arra ösztönözheti a vásárlókat, hogy más termékeket is átnézzenek.
6. Online értékesítési stratégia: A szupermarketek az online vásárlás iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében online értékesítéssel is foglalkoznak. Ez a stratégia lehetővé teszi a szupermarketek számára, hogy növeljék elérésüket és vonzzák azokat a vásárlókat, akik inkább online vásárolnak.
Összességében a szupermarketek számos stratégiát alkalmaznak a vásárlók vonzása és megtartása, az eladások növelése és a piacon való versenyképesség megőrzése érdekében. E stratégiák kombinációjának alkalmazásával a szupermarketek megkülönböztethetik magukat versenytársaiktól, és egyedi vásárlási élményt nyújthatnak a vásárlóknak.
Igen, az árképzési stratégiát jellemzően a szupermarketek használják az általános üzleti tervezés és stratégia részeként. Egy szupermarket árképzési stratégiája jelentős hatással lehet a szupermarket nyereségességére és versenyképességére a piacon.
A szupermarketek számos árképzési stratégiát alkalmazhatnak, a céljaiktól és az adott piaci körülményektől függően, amelyek között működnek. Egyes szupermarketek például magas-alacsony árképzési stratégiát alkalmazhatnak, amikor gyakori árengedményeket és promóciókat kínálnak a vásárlók vonzása érdekében, míg mások a mindennapos alacsony árképzési stratégiát választják, amikor a termékek széles skáláján igyekeznek állandóan alacsony árakat kínálni.
A szupermarketek által alkalmazott egyéb árképzési stratégiák közé tartozik a dinamikus árképzés, amikor az árakat a keresleti és kínálati tényezők alapján valós időben módosítják, valamint az értékalapú árképzés, amikor az árakat a terméknek a fogyasztó szemében érzékelt értéke alapján határozzák meg.
Összességében egy jól végrehajtott árképzési stratégia segíthet egy szupermarketnek abban, hogy vonzza és megtartsa a vásárlókat, növelje az eladásokat és a bevételt, és végső soron nagyobb nyereségességet és sikereket érjen el a piacon.