A munkahelyi deviancia minden olyan magatartást jelent, amely sérti a szervezeti normákat, irányelveket vagy törvényeket. Ez a kisebb szabálysértésektől, mint például néhány felesleges irodaszer elvétele, egészen a súlyosabb bűncselekményekig, például zaklatásig vagy lopásig terjedhet. A munkahelyi deviancia költséges lehet a szervezetek számára, mivel a termelékenység csökkenéséhez, a morál romlásához és a hírnév sérüléséhez vezethet. Ebben a cikkben a munkahelyi deviancia néhány leggyakoribb fajtáját vizsgáljuk meg.
1. Lopás: A lopás a munkahelyi deviancia egyik leggyakoribb fajtája. Sokféle formája lehet, az irodaszerek ellopásától a pénzeszközök elsikkasztásáig. A Certified Fraud Examiners Association of Certified Fraud Examiners szerint a munkahelyi lopás a szervezetek éves bevételének becslések szerint 5%-ába kerül. A lopások megelőzése érdekében a szervezeteknek világos irányelveket és eljárásokat kell kialakítaniuk a vállalati vagyon kezelésére, és rendszeres ellenőrzéseket kell végezniük a szabálytalanságok feltárása érdekében.
2. Zaklatás: A zaklatásnak számos formája lehet, beleértve a szexuális zaklatást, a zaklatást és a megkülönböztetést. Bármelyik munkavállaló elkövetheti, a felettestől a munkatársig. A zaklatásnak súlyos következményei lehetnek az áldozatokra nézve, beleértve a termelékenység csökkenését, a hiányzásokat, sőt fizikai és mentális egészségügyi problémákat is. A szervezeteknek világos irányelvekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük a zaklatás kezelésére, és képzést kell nyújtaniuk a munkavállalóknak arról, hogy mi számít zaklatásnak, és hogyan jelenthetik azt.
3. Szabotázs: A szabotázs a vállalati tulajdon vagy adatok szándékos megrongálását vagy megsemmisítését jelenti. Ezt egy elégedetlen munkavállaló vagy egy előnyre törekvő versenytárs is elkövetheti. A szabotázs költséges lehet a szervezetek számára, mivel a termelékenység csökkenéséhez és a hírnév sérüléséhez vezethet. A szabotázs megelőzése érdekében a szervezeteknek szigorú biztonsági protokollokat kell létrehozniuk, és rendszeres értékeléseket kell végezniük a sebezhetőségek azonosítása érdekében.
4. Távollét: A hiányzás azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik gyakran hiányoznak a munkából érvényes indok nélkül. Ez az alacsony morál, a kiégés vagy az elkötelezettség hiányának jele lehet. A hiányzás költséges lehet a szervezetek számára, mivel a termelékenység csökkenéséhez és a többi munkavállaló megnövekedett munkaterheléséhez vezet. A hiányzások megelőzése érdekében a szervezeteknek világos jelenléti szabályzatot kell kialakítaniuk, és támogatást kell nyújtaniuk azoknak a munkavállalóknak, akik személyes vagy munkával kapcsolatos problémákkal küzdenek.
Összefoglalva, a munkahelyi deviancia súlyos következményekkel járhat a szervezetekre nézve, a termelékenység csökkenésétől kezdve a hírnév sérüléséig. A munkahelyi deviancia kezelésére vonatkozó egyértelmű irányelvek és eljárások kialakításával és a munkavállalók képzésével a szervezetek megelőzhetik és kezelhetik ezeket a viselkedéseket, és produktívabb és pozitívabb munkakörnyezetet teremthetnek.
A deviáns munkahelyi viselkedés olyan cselekedetekre utal, amelyek sértik a szervezet normáit, értékeit és elvárásait. Az ilyen viselkedések a kisebb szabálysértésektől a súlyos jogsértésekig terjedhetnek, amelyek kárt okozhatnak a szervezetnek, az alkalmazottaknak és az érdekelt feleknek. Íme néhány példa a deviáns munkahelyi viselkedésre:
1. Lopás: Ide tartozik a vállalati tulajdon ellopása, a pénzeszközök elsikkasztása vagy az irodai eszközök személyes használatra történő elvétele.
2. Munkahelyi zaklatás: Ide tartozik minden olyan viselkedés, amely ellenséges munkahelyi környezetet teremt, például szexuális zaklatás, zaklatás vagy diszkrimináció.
3. Szabotázs: Ide tartozik a vállalati tulajdon, berendezések vagy termékek szándékos megrongálása, vagy egy munkatárs munkájának szabotálása.
4. Hiányzás és késés: Ide tartozik a munkából való ismételt hiányzás vagy késés érvényes indok nélkül.
5. Kábítószerrel való visszaélés: Ide tartozik a munkahelyi kábítószer- vagy alkoholfogyasztás, illetve a kábítószer hatása alatt történő munkába járás.
6. Internetes visszaélés: Ide tartozik a vállalati internet használata nem munkával kapcsolatos tevékenységekre, mint például a közösségi média böngészése vagy online vásárlás.
7. Pletykálkodás és pletykák terjesztése: Ide tartozik a munkatársakról vagy a vezetőségről szóló hamis információk terjesztése, ami károsíthatja a kapcsolatokat és árthat a munkahelyi környezetnek.
8. A vállalati irányelvek megsértése: Ide tartozik a vállalati irányelvek és eljárások megszegése, például a vállalati erőforrások személyes haszonszerzésre való felhasználása, vagy a biztonsági protokollok be nem tartása.
Összességében a deviáns munkahelyi viselkedés súlyos következményekkel járhat az egyének és a szervezetek számára. Károsíthatja a kapcsolatokat, ronthatja a termelékenységet, és bizonyos esetekben még jogi következményekkel is járhat. Ezért fontos, hogy a munkavállalók és a vezetés tisztában legyen ezekkel a viselkedésekkel, és lépéseket tegyen azok megelőzésére és kezelésére, ha előfordulnak.
A munkahelyi deviáns viselkedés a munkavállaló által tanúsított olyan cselekedetekre vagy viselkedésre utal, amelyek sértik a munkahelyi normákat, szabályokat vagy elvárásokat. Ennek számos formája lehet, beleértve a lopást, a zaklatást, a zaklatást, a diszkriminációt, a fegyelmezetlenséget vagy a hiányzást. A deviáns viselkedés magában foglalhat olyan viselkedéseket is, amelyek nem feltétlenül károsak vagy törvénytelenek, de mégis sértik a munkahelyi normákat, mint például a túlzott pletykálkodás vagy a késés.
A deviáns viselkedés súlyos következményekkel járhat mind az egyes munkavállalókra, mind a szervezet egészére nézve. Csökkenő morálhoz, csökkent termelékenységhez és megnövekedett fluktuációhoz vezethet. Jogi problémákhoz is vezethet, például diszkriminációs vagy zaklatási perekhez.
A szervezeteknek világos irányelvekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük a munkahelyi deviáns viselkedés kezelésére. Ez magában foglalja a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozó képzési programokat, valamint a deviáns viselkedést tanúsító alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi eljárásokat. Emellett a szervezeteknek elő kell mozdítaniuk a tisztelet és a professzionalizmus kultúráját a munkahelyen, ahol a nem megfelelő viselkedést nem tolerálják, és az alkalmazottakat felelősségre vonják tetteikért.